Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - FOLYÓIRATSZEMLE - Kiss Nándor: Sbornik Archivnich Praci, R. 6. (1956) / 317

Folyőiratszemle 317 SBORNIK ARCHIVNICH PRACI Vydavá archivni Správa Ministrestvo Vnitra, Praha R. 6. 1956.* A csehszlovák levéltárügy e nagyobb igényű, hosszabb, elsősorban a történetkutatói munka eredményeként keletkezett cikkeket és tanulmányokat közlő folyóirata 1956. évi kötetében az ilyen jellegű nagyobb cikkek mellett bevezette a kisebb közlemények és a könyvszemle rovatát is. Annak jele ez, hogy a magas tudományos színvonalú történetkutatói tanulmányok mellett a szerkesztőség szükségét érezte az olvasóközönséggel való kapcsolat, a tájékoztatás és bírálat kiépítésén keresztül való szorosabbra fűzésének is. A folyóirat gerincét persze továbbra is a nagylélegzetű tudományos cikkek alkotják s most következő ismertetésünkben is elsősorban ezekkel kívánunk foglalkozni. Az első szám anyagában különösen kiemelendő VÁCLAV PLETKA tanulmánya, mely a csehszlovák himnusz dallamára keletkezett munkásdalokkal foglalkozik, levéltári kutatás alapján számos ilyen dal szövegét kutatva fel és publikálva. MIROSLAV NOVAK cikke, mely az ausztroszlávizmussal foglalkozik, témájánál fogva a magyar olvasók figyelmére is számot tarthat. Különösen tanulságos számunkra VOJTECH STIBRANY Trencsén város közigazgatástörténetéhez adalékokat közlő cikke. A közigazgatás szervezetét és működését 1870-ig vizsgálja a trencséni levéltárban található iratanyag alapján. EMIL HRADECKY cikke a Csehországban Mária Terézia uralkodása alatt lefolyt nagy kataszteri munkálatok menetét, iratanyagát és forrásértékét ismerteti. Mint egész modernkori témával foglalkozó cikk, figyelmünkre tarthat igényt JÁN PIVÖLUSKA cikke, mely a prágai Földművelésügyi Minisztérium Szlovákiára illetékes pozsonyi megbízotti hivatalát ismerteti az első köztársaság idejéből. Ugyancsak újkori témával foglalkozik VÁCLÁV HLAVSA „Küzdelem a szocialista Prágáért" c. dokumentum közlése, mely a prágai óvárosi városházán működött kommunista klub 1923—1939 közti tevékenységéről közöl adatokat. — 1743—44-ben az osztrák örökösödési háború alatt Csehország átmenetileg spanyol megszállás alá került: a megszállás megszűnése után különleges büntetőbíróságok, Judicium delegatumok működtek. Ezek történetét írja le MARIA LISKOVA terjedelmes tanulmánya. Magyar szempontból különösen érdekes MICHAL KUsIKNAK a Magyar Országos Levéltár eddig megjelent alapleltárairól írott cikke. Szerző áttanulmányozta az alapleltárak első kilenc kötetét és ennek alapján részletesen ismerteti a szlovák pertinenciájú (illetékességű) iratokat. Ennek a fogalomnak értelmezését a következőkben adja meg: „amikor szlovák illetőségű dolgokról beszélünk, mint levéltárosok, azokra a levéltári iratokra, illetve fondokra gondolunk, amelyek Szlovákiában keletkeztek, de melyeket különböző körülmények folytán és különböző időkben Szlovákiából elszállítottak. Ilyen értelemben a szlovák illetőség megfelel a proveniencia elvének. Szlovák illetőségűnek lehet mondani azt a levéltári anyagot is, amely 1918-ig a magyar és osztrák-magyar központi hivatalok tevékenységéből keletkezett és Szlovákia területére is vonatkozik. Ekkor a szlovák illetőség nem felel meg a proveniencia elvének". Az 1956-os évfolyamban JINDR1CH sEBANEK es SASA DUŐKOVA két terjedelmes részletben a Premysl házból származó királyok alatt kiadott csehországi oklevelekkel, második részben foieg a városi és városi lakosoktól származó oklevelekkel foglalkoznak. A folyóirat első száma közli Borsa Iván: „A levéltári anyag hozzáférhetővé tételének néhány aktuális kérdése" c, magyarul a Levéltári Híradó 1955. évfolyamában megjelent cikkét. , Kiss Nándor