Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - FOLYÓIRATSZEMLE - Mandl Sándorné: Archivmitteilungen, Jg. 1956. / 300–302. o.

300 Folyóiratszemle (legrégibb irat 767-ből!), mely a Modenái Állami Levéltárban van és leltára most készült el. Az 1956. évi kötetben 'ANGELLO ismerteti az arany- és ezüstműves szicíliai céhekre vonatkozó szabályzatokat, bő szövegközléssel. ILLARI Frascati történetének egyes lényeges fejezeteit próbálja tisztázni, új források alapján. MENGHETTI közöl egy 1471-ből származó és a minorita rend által készített zálogházi működési szabályzatot, PAGANO ismerteti a magánlevéltárakra vonatkozó francia törvényeket PÉROTIN Réunion sziget levéltárát ismerteti, különös tekintettel a levéltári építkezés problémáira tropikus vidéken {védekezés a termeszek, a nedvesség stb. ellen). PERELLA ismerteti a kommunális levéltárakra vonatkozó olasz törvényhozást a XIII. századtól kezdve napjainkig és bő bibliográfiát ad. RAMACIOTTI a Nápolyi Állami Levéltárban lévő „Regia Sila" (egy hegyvidék neve) fond rövid repertóriumát adja. Ugyancsak RAMACIOTTI az elkövetkezendő olasz levéltári kongresszusok számára témákat ajánl, mint pl. a'levéltárak tudományos vagy adminisztratív jellege; nem volna-e megfontolandó, hogy a Levéltári Tanácsba legalább tanácsadó szakemberként levéltárosok kerüljenek? stb. Lándzsát tör amellett is, hogy a tanácskozások eredményei legyenek hatékonyabbak. így javasolja: a határozatokat küldjék el az illetékes hatóságoknak. Egyes kongresszusok vizsgálják meg, mi lett az előző kongresszusok határozataiból stb. ARMANDO LODOLINI rövid ismertetést ad az 'Orsjni család levéltárának történetéről. Szedő Antal ARCHIVMITTEILUNGEN Hrsg. von der Staatlichen Archivverwaltung in der Deutschen Demokratischen Republik, Berlin. Jg. 1956.* Az évenként négyszer megjelenő keletnémet levéltári folyóirat 1956. 1. számában G. SCHMIDT tollából érdekes cikket olvashatunk a drezdai levéltár és könyvtár között a 19. században lezajlott iratanyagcseréről. A levéltári és könyvtári iratanyag pontos elvi elhatárolása, akárcsak nálunk, az NDK-ban sem történt meg napjainkig. E nyitott kérdés megoldásához a cikk írója a múlt megismertetésén keresztül kíván segítséget nyújtani. Németországban már a 19. század elején, a középkori történetírás iránti érdeklődés megélénkülésével egyidejűleg felmerül egyes kéziratok közkönyvtárakban történő elhelyezésének kérdése. Egy-két szórványos anyagcserén kívül a könyvtár és a levéltár ilyen irányú eredményes együttműködése Karl Weber, a drezdai főlevéltár vezetőjének nevéhez fűződik (1849—1879). Az ő működése sorárt került sor az 1834-ben alapított főlevéltárból az újságok, könyvek és kéziratok átadására, mely anyagot addig kézikönyvtár címen önálló osztályként kezelték a levéltárban. Az anyagok kölcsönös átadása a legváltozatosabb formák között zajlott le. Általában ajándékként engedte át egyik intézmény a másiknak a saját gyűjtési körébe nem tartozó anyagot, de gyakran történtek anyagcserék, sőt arra is volt példa, hogy a levéltár antikvár áron eladta kézikönyvtárának duplumanyagát a közkönyvtárnak. Érdekes jelenség volt az is, hogy a könyvtár tulajdonjogának fenntartásával helyezett letétbe okleveleket a levéltárba, melyek közül egyesek még ma is „Depositum"ként szerepelnek a levéltár anyagában. Az eljárások sokrétűsége, sőt furcsasága ellenére is meg kell állapítani — írja a szerző —, hogy a 19. század eme próbálkozásai is világosan mutatják, hogy a könyvtárak és levéltárak között régen fennálló és napjainkban is nyitott kérdés, minél előbbi megoldásra vár. Remélhető, hogy az 1954-ben könyvtárak és levéltárak tudományos dolgozóiból alakult munkaközösség meg is fogja találni e kérdés megfelelő megoldását — fejezi be cikkét G. Schmidt. — A tudományos levéltárosok és az államilag vizsgázott levéltárosok képzését szolgáló tanfolyamokról számolnak be H. LÖTZKE és B. BRACHMANN. — Az Állami Levéltári Igazgatóság mellett működő Tudományos Tanács személyi összetételét és feladatát ismertéti K. HOHNEL. — Budapesti, tanulmányútjáról W. NISSEN, prágai tapasztalatairól K. BLASCHE és párizsi tanulmányútjáról H. SCHLECHTE számol be a kelet* Jg, 1953-54. ismertetését, ld. LK 26. évf. 1955. pp. 356—358., — Jg. 1895. LK 27. évf. 1956, pp. 255—257.