Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Kubinyi András: A királyi kincstartók oklevéladó működése Mátyástól Mohácsig / 35–60. o.

56 Kubínyi András gálta.

166 Tulajdonképpen a kincstartói kötelezvényeknek felelnek meg,. amelyek közül nem egy szintén leköt valami állami jövedelmet, azonban úgy ezeknek, mint amazoknak a végrehajtásához külön oklevélre volt szükség. A végrehajtást zárt levélben a kincstartó rendeli el. A királyi utalványok között is találunk zárt alakúakat is. Látszólag egy ilyen oklevél szövegéből nem tudjuk a kincstartó közreműködését igazolni. Azonban, ilyen esetben is szükség volt a kincstartó oklevelére is. Fennmaradt olyan királyi utalványunk, amely meg sem említi a kincstartót; ugyanaznap, ugyanahhoz a címzetthez, ugyanazon szöveggel azonban kincstartói utalvány is M lett adva.

167 d) A városok ügyében kelt különböző ügyekben is relátor. Ha ez királyi kiváltságlevél, akkor természetesen külön kincstartói oklevél nem készült. Nem pénzügyi ügyben kelt mandátumoknál ilyennel szintén nem találkozunk. A kincstári igazgatással összefüggő királyi rendeletek mellett, azonban gyakran kincstartói parancs is lett kiadva.

168 e) A királyi várak ügyében is ő intézkedett. Mivel ezek többnyire adománylevelek, vagy királyi engedélytől függő ügyek, kincstartói oklevél rendszerint nem készült róla. A kincstartó egyrészt tagja a királyi tanácsnak, és abban a törvényszatbta hatáskörével a még oly távola módon összefüggő ügyekben (mint a bártokok és várak) ő az előadó. Másrészt azonban maga is intézkedik olyan ügyekben, amelyben a kancellária is ad ki oklevelet. Csak olyan ügyekben nem találunk kincstartói kiadványt, amelyeiket csak a király adhatott ki, amelyeket más, mint királyi oklevél jogilag érvénytelenné tenne. (Bírtok,. vár, vám, vásáiiadümányofc istb.) Minden egyéb kincstári ügyben a thesaurarius maga is gyakran ad ki oklevelet, és a kortársak is úgy tudják, hogy ezekben az ügyekben ő jár el.

169 Ilyenkor többnyire a kincstartó familiárisa .kézbesíti az ugyanarra- az ügyre vonatkozó királyi és kincstartói kiadványokat.

170 Kissé különösnek tűnik fel, hogy a királyi oklevél nem elég,, m 1508: Sopron vqrmegye története. Oklevéltár. II. 605. 167 T499. május 23-án a király zárt levélben, commissiós jegyzet alatt a máramarosi kamarából sót utalványoz három aulicusnak. Ugyanaz nap azonos szövegű narratióval, és majdnem azonos dispositióval a kincstartó is kiadja ugyanazt az utalványt. (Mindkettő: Révay Fragm. div Farn F. CV.) 168 1503. június 22-én királyi oklevél ment Pozsonyhoz commissiós jegyzet alatt a. zsidók érdekében. (Pozsony. 2351.) Ugyanaz nap kincstartói mandátum is készült ugyanebben az ügyben (uo. 5190.) Az uralkodó 1526. május 28-án elrendeli Pozsonynak, hogy a kincstartónak kinevezett Thurzó familiárisait ismerjék el harmincadosaiknak. Két nappal később ugyanezt maga a kincstartó közli a várossal, (uo. 2717, 2718.>• 1520. január 7-én királyi és kincstartói mandátumot kap a város harmincadügyben, (uo. 2573.) amelyeket egyszerre mutattak be a tanácsnak. 109 p

er

ényi nádor 1518-ban őhozzá fordul, a bártfaiak adómentessége ügyében.. (Bártfa II. 4764.) 1507-ben értesítést kap a város, hogy a kincstartó elengedett az. adóból, (uo. 4000.) m Thurzó Elek kjadási naplójában 1525. január 18-án olvassuk a következőket: Petro Bornemysa seruitori nostro, cum literis Regie Maiestatis et nostris, ad occupandam cameram cusíonis nouarum monetarum Posoniensium, Posonium misso... (MTT. XXII. 55.) Mindkét oklevél fennmaradt. II. Lajos oklevele commissiós pátens, amely 1525. január 14-én kelt; míg Thurzóé a bejegyzés napján, kettős kincstartói aláírásű,. zárt levél. (Pozsony 2669, 2670.) Kincstartói ember visz királyi és kincstartói levelét ' egyszerre: MTT. XXII. 93, 159. stb. Engel: MU. 197, 202 stb. Egyszerre küldött királyi és kincstartói levélről emiékezik meg Lőcse városa 1524-ben. (Bártfa, II. 5349.) Ami-