Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Kubinyi András: A királyi kincstartók oklevéladó működése Mátyástól Mohácsig / 35–60. o.

A királyi kincstartók oklevéladó működése 41 gyakran adtaik ki okleveleket az alikincstartók, főleg ajkkor, ha a kincstartó valamilyen ügyben távol volt. Vagy az alkincstartónak, vagy gazdájának állandóan Budán kellett tartózkodnia. Okleveleiket formai és tartalmi szempontok egyaránt a kincstartói oklevelek' közé sorolják. A különbség csak annyi, hogy míg a (kincstartó többesszamot használ, helyettese — ha nem adminisztrátor — általaiban egyesszámiban levelez. Néha feltüntetik okleveleiken az alikincstartók, hogy helyettesiként járnak el,

51 máskor azonban csak egyszerűen alkincstartániak nevezik magukat.

52 A kincstartói cím mellé mindig kiteszik a „királyi" jelzőt, míg a rendek által választott országos kincstartók magúikat thesaurarius regni-nek nevezték.

53 A kincstartók gyakran egyéb világi méltóságot is viseltek. Ezek címét a kincstartói cím után tüntették fel,

54 akár kincstartói, akár egyéb hivatali minőségükben adták ki az oklevelet.

55 Ezek szerint a kincstartói' királyi okleveleken. (Pl. 1515: Relatio venerabilis Pauli prepositi vicethesaurarii regie maiestatis, Dl. 47115, az oklevelet sajátkezüleg alá is írta.) Tagja^volt a Werbőczy hárrnaskönyve megvizsgálására kiküldött bizottságnak is. (... per venerabilem Paulum de Warda, praepositumí Sancti Sigismundi, proventuum nostrorum regalium administratorem. Werbőczy István Hármaskönyve, Kolosvári—Óvári-féle kiadás, Bp., 1897. 18.) Ugyanekkor pedig a kincstár feje papíron, és budai tartózkodása idején ténylegesen is, még Beriszlo Péter. A Hármaskönyv megerősítő részének záradékában így szerepel: Petro Beryzlo Wesprimiensis, summo thesaurario nostro, ac rejfnorum nostrorum Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae bano (uo. 432.) A főkincstartői címmel azonban soha sem élt. 51 1514: Paulus de Warda prepositus regius. vicethesaurarius et in absentia supremi thesaurarii maiestatis sue locumtenens etc. (Beszterce 337, administrátorsága előtt) vagy 1526: Joannes de Cherewgh vicethezaurarius in absentia supremi thezaurarii locumtenens. (Dl. 25725.) 52 1514: Ego Marcus Pemfflinger vicethezaurarius regius. (Ol. Ft. Esztergomi kpt. lt. Capsa 8. fasc. 6. n. 22.) 1520: Ego Sigismundus de Pwthnok regius vicethesaurarius etc. (Beszterce 412.) 53 1522: Dl. 39819, 47444. 04 Kivételt képez a korszak első kincstartója, Ernuszt János. Ö egyébként is ritkán használta a kincstartói címet. A sziavon bánság elnyerése után teszi ezt csak ki, de csak a báni cím után. 1474: Nos Johannes Ernust regni Sclavonie banus thesaurariusque regié maiestatis etc. (Dl. 55987.) 55 Zápolyai Imre halála után a nádori ügyeket Nagylucsei vette át. Ilyetén minőségében a következő címet használta: Nos Vrbanus electus et confirmatus ecclesie Agriensis, Thesaurarius Regius ac in causis in presencia Palatinali vertentibus per serenissimum principem dominum Mathiam dei grácia regem Hungarie, Bohemie etc. ducemque Austrie dominum nostrum graciosissimum iudex deputatus. (Teleki im. XII. 364. stb.) Ugyanakkor a tárnokmesteri jelenlét kiküldött bírájaként mutatis mutandis ugyanezzel a címmel él, (Házi 1/6. 51. Kassa 625—27.) Ezeket a címeket kincstartói kiadványain nem viselte. Beriszlo sem tüntette fel báni címét thesaurariusi minőségében kelt oklevelei intitulatiójában (de aláírásán igen: Pozsony 2509.). Báni kiadványain viszont a következő címet használta: Nos Petrus Beryzlo episcopus ecclesie Wesprimiensis thesaurarius regie maiestatis necnon regnorum Dalmatie, Croatie et Sclavonie banus ac capitaneus Segniensis (pl. 1516, Dl. 66019.) Thurzó Elek először magister cubiculariorum, majd tárnokmester is volt. Ezekkel a címekkel kincstartói kiadványain is találkozunk (pl. Bártfa II. 5168. Dl. 58336, stb.). Tárnokmesteri ügykörében kiadott oklevelein is a kincstartói címet helyezte előre. (1525: Bártfa II. 5424.) Voltak olyan tisztségek is, amelyeket az intitulatióban egyáltalán nem tüntettek fel, pl. Ernuszt Zsigmond a Baranya megyei főispánságot. Főispáni utasításait a kincstartói okleveleit író jegyzője által állíttatta ki szokott kincstartói címe alatt. (Kincstartói kiadvány: Pozsony 4960, Kassa 742, stb. ugyanettől az írnoktól főispáni ügyben: Révay, Fragm.