Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - FOLYÓIRATSZEMLE - Mandl Sándorné: Archivmitteilungen, Jg. 1956. / 300–302. o.

Folyóiratszemle 301 német levéltárosoknak. — A. S. ROSLOVA, a moszkvai Állami Történeti-Levéltári Intézetről, annak 25 éves fennállása alkalmából írt és a Voproszü Isztorii-ban megjelent cikkét, fordításban közli a folyóirat. — Az 1956. évi 1—2. számban folytatólagos ismertetés jelent meg H. BUTTKUS-tól a lengyelországi falutörténet forrásainak tematikai leltározásával kapcsolatos észrevételekről W. Maciewska az Archeion XXII. és XXIV. kötetében megjelent referátumai nyomán. A 2. számot egyébként jelentős részében a potsdami Központi Levéltárnak szentelte a szerkesztőség, annak 10 éves fennállása alkalmából. H. LÖTZKE „A Német Központi Levéltár 10 éve" címmel írt cikket, melyben elöljáróban röviden az 1945-ös angol légitámadás során elpusztult egykori Birodalmi Levéltárról nyújt áttekintést, majd részletesen ismerteti a Német Központi Levéltár felépítését. A Levéltár alapításának és az illetékesség problémájának taglalása után, a levéltári anyag felderítésével és begyűjtésével foglalkozik a cikk írója. A levéltári anyag egészének tagolódását behatóan ismerteti, majd a rendezés, jegyzékelés és anyagfeltárás kérdései mellett a levéltári munka módszereiről és megszervezéséről ad tájékoztatást a tanulmány. A levéltári kutatószolgálat 1950—56. • közötti statisztikai adatainak ismertetése és értékelése mellett Lötzke a szakkönyvtár és a technikai kisegítőüzemek, elsősorban a fotólaboratórium működéséről közöl érdekes adatokat. A levéltár tudományos jellegű feladatainak felvázolásával és az eddig elért eredmények regisztrálásával fejeződik be az érdekes és tanulságos visszapillantás a Központi Levéltár működésének tíz esztendejére. — A Központi Levéltár épületének újjáépítését ismerteti H. LÖTZKE és G. ENDERS közös cikke. — A levéltári anyag szállításának és raktározásának problémájával foglalkozik G. ENDERS, a Német Központi Levéltár felállításával kapcsolatosan szükségessé vált anyagköltöztetés során szerzett tapasztalatok alapján. — A nem állami eredetű levéltári anyag problematikáját ismerteti G. SCHMID. A régi Birodalmi Levéltárban őrzött nem állami eredetű iratanyag beosztásának bemutatása után a Központi Levéltárban őrzött hasonló jellegű iratanyagról és annak őrzési módjáról számol be a cikk írója. Ezek között érdeklődésünkre tarthat számot a nem a levéltár gyűjtő tevékenysége, hanem egy 4921-i kormányrendelet révén a levéltárba szállított iratanyag, mely különböző magánjellegű háborús gazdasági társaságok és szervezetek iratai mellett kifejezetten hivatali, illetőleg katonai jellegű szervezetek iratait is magába foglalja s továbbra is együtt kezeltetik azokkal. — A gazdasági levéltárakkal kapcsolatos kérdéseket tárgyal A. OPITZ és G. BÖRNERT cikke. — E szám mellékleteként S. SELEZNEV, az Isztoricseszkij Archiv 1955. 6. számában megjelent, a kínai levéltárügy megszervezéséről szóló cikkének fordítását bocsátja a szerkesztőség az olvasó rendelkezésére. — A Német Demokratikus Köztársaság állami levéltárainak tudományos jelentőségéről szól H. KRETZSCHMAR tanulmánya a folyóirat 3. számában. Rövid történeti visszapillantás után megállapítja a cikkíró, hogy az 1945-ös veszteségek a levéltáraknak az anyaguk megszabta addigi profiljában nem okoztak döntő változást. A második világháború befejezése utáni első időkben a körülményekből fakadó feladatok elvégzésének sürgető volta viszonylag csekély teret engedett a tudományos kérdések kibontakozására. Ehhez járult, hogy a birodalmi szervezet és a porosz állam szétbomlása következtében mind az adminisztratív, mind a tudományos élet súlypontja, Keleten és Nyugaton egyaránt, az egyes tartományokba terelődött át, s tovább hátráltatta a levéltárak egységes tudományos tevékenységének kibontakozását. Az NDK-ban a kérdés helyes vágányra terelődése a Központi Levéltár újjászervezése és a Levéltári Igazgatóság megszervezése után következett be. A Levéltári Igazgatóság nem csupán a napi problémák egységes megoldását, hanem a levéltárak tudományos munkájának egységes irányítását is feladatául tűzte ki. Ennek keretében nagy gondot fordított a levéltárak publikációs tevékenységére, s noha a nagy és kisebb levéltárak kiadványmunkájának Összehangolása, a német levéltárak ilyenirányú nagy hagyományainak átvétele és továbbfejlesztése még folyamatban lévő munka, a fejlődés helyes irányban halad. E munka részleteiről számol be befejezésül a tanulmány, a levéltárak és a Levéltári Igazgatóság eddig megjelent és előkészületben lévő kiadványainak részletes jegyzékét ismertetve. — E. NEUSS a gazdasági iratok selejtezésének problémájával foglalkozik. A szerző a gazdasági levéltárak kérdéseinek kitűnő ismerője, ez alkalommal a selejtezés alapelveiről, módszereiről és tapasztalatairól tájékoztatja az olvasót. Rámutat a selejtezés szükségességére, valamint arra, hogy a gazdasági iratanyag minden vonatkozásban, így a selejtezés kérdésében is, más ^elbírálást igényel, mint a közigazgatási anyag. Ismerteti a gazdasági anyag selejtezésével kapcsolatos eddig megjelent rendeleteket, foglalkozik az irattári tervek és a