Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - IRODALOM - Fügedi Erik: Berni rula, Sv. 1–3., 12., 13–19., 23., 26–27., 31–32. Praha, 1949–1954. / 269–273. o.

Irodalom 273 vezetése a berni rula anyagának általános értékeléséhez ad szempontokat és elhelyezi azt a korabeli források valamint a későbbi (Mária Terézia- és II. József-féle) kataszterek sorában. A bevezető köteteket az egyes adójegyzékeket közlő kötetek hosszú sora követi. A kötetek — amennyire azt az anyag megengedi — egységesek, rövid bevezetésből és a forrás közléséből állanak. Példaképpen itt most a 18. kötetet hozzuk fel, amely a Kourimi kerület (a mai Prága környéke) első részét tartalmazza. Ez a kötet a berni rula egyik legjobb ismerőjének, Haasova-Jelinkova M. dr.-nak tollából származik. Bevezetése két fejezetből áll: a koufimi kerület politikai, gazdasági és társadalmi viszonyainak ismertetéséből és a berni rulának mint a kourimi kerület forrásának értékeléséből. Az első fejezetben a szerző a kerület kialakulásának áttekintése után elsősorban a kerület kiterjedésében a 17. században beálló változásokat ismerteti, majd áttér a földbirtokban a fehér hegyi csata után beállott változások tárgyalására. A négy rend birtokviszonyainak ismertetését egy kis táblázat zárja le, amely százalékosan mutatja ki a kerület jobbágyai által fizetett adó megosztását földesurak szerint 1615-ben és 1654-ben. A császári birtok és főképp a főnemesi birtok nagyarányú emelkedésével a kisnemesi birtokosok és a városok ugyanolyan nagyarányú csökkenése áll szemben, aminek oka a lovagok esetében nem egyedül a birtokelkobzások egymást követő hulláma, hanem a harmincéves háború előtt megindult és a háború következtében meggyorsuló gazdasági fejlődés, melynek során a kisebb birtokosok tönkrementek. A gazdasági állapotok rajzában a szerző a föld minőségének megosztásával, a jobbágygazdaságok földjének nagyságával, a háromnyomásos rendszer őszi és tavaszi vetésének -megosztásával, az ipar és kereskedelem hanyatlásával, a jobbágyok szökésével és a pusztásodással foglalkozik. A második fejezet a koufimi kerület adó jegyzéke keletkezésének történetét, külső és belső ismertetőjeleit tartalmazza. A szerző gondosságára jellemző, hogy pontosan szétválasztja az egyes kézírásokat, s azokat A. — A4 jelzéssel a forrás kiadásában is feltünteti. A bizottság működése ellen emelt kifogások késztetik Haasovát az adójegyzéknek a földkönyvekkel és urbáriumokkal való összehasonlítására, amelyet különösen a nevek írása szempontjából végez el igen alaposan. A bevezető tanulmányt még melléklet egészíti ki: a kerület területváltozásai 1654—1719 között, a más uradalomba került helységek jegyzéke 1655—1719 között, a kerület jobbágy lajstromainak felsorolása és végül azoknak az uradalmaknak jegyzéke, melyeknek esetében az 1654-i adójegyzéket felülvizsgálták. Befejezésül még meg kell említenünk, hogy — különösen az évek óta gyenge kiállítású könyvekhez szokott magyar kutató számára — a berni rula kiadása nemcsak reprezentatív, hanem kifejezetten luxuskivitelű. A papír minősége, a 17. századi metszetek reprodukcióival ellátott ízléses kötés és a nem egyszer feleslegesen alkalmazott reprodukció méltó kifejezője a kötetben megnyilvánuló magas színvonalú levéltári munkának és ugyanolyan magas, színvonalú tipográfiai megoldásnak. A magyar kutató és a magyar levéltáros számára a sorozat elsősorban azért fontos, azért érdemel részletes — ha talán kissé hosszúra is nyúlt — ismertetést, mert bebizonyította, hogy modern munkamódszerrel, tipográfiai megoldással és a kormány részéről megnyilvánuló áldozatkészséggel meg lehet birkózni olyan hatalmas feladattal is, amilyen az újkori összeírások anyagának kiadása. Nem egy ilyen feladattal tartozunk nemcsak magunknak, hanem a szomszédos népeknek is. Fügedi Erik * 18 Levéltári közlemények