Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - IRODALOM - Fekete Nagy Antal: Monumenta Traguriensia. Transcripsit et digessit Miho Barada. Pars 1–2. Zagrabia, 1948–1951. / 254–257. o.

Irodalom 257 sek kiveszik a maguk hasznát úgy a szárazföldi, mint az Adriai tengert teljesen be­hálózó kereskedelemből. A foglalkozási ágaknak és a vagyoni viszonyoknak ez a messze szétágazó és aránytalan megosztottsága ilyen kis területen erős társadalmi tagozódást kényszerí­tett ki. A saját személyével sem rendelkező rabszolga mellett a mind több személyi szabadsággal és anyagi javakkal rendelkező osztályok felett Trauban is megtalál­juk a gazdag nemes polgárokat is, akik nagy kereskedelmi hajókkal rendelkeznek, földjük, házingatlanuk van, nagy állatállománnyal és tőkével bírnak. A vagyoni nagy aránytalanságokra, illetve az arányok eltolódására jellemző, hogy 1272-ben Luca Petri traui polgár végrendeletileg az egyházaknak, papoknak és szegényeknek hagyo­mányozott közel 500 fonton kívü] — a leányait törvényesen megillető ingatlanait a kor szokása szerint meg sem említve, — 5.000 fontra becsült lábasjószágairól rendelkezik. A közölt jegyzőkönyvekben foglalt adatok, ha egy aránylag rövid időközből is, színesen vetítik elénk ennek a kis dalmát városnak társadalmi és gazdasági életét, sőt a gyakori ház-, föld- és szőlőeladások kapcsán, amikor a szomszédokat és a határt is rendszerint megnevezik, a város topográfiai képe is megrajzolható, mert nemcsak a nagyszámú templom és kolostor egykori fekvését lehet a jegyzőkönyvi adatok alapján megállapítani, hanem ezekből a bejegyzésekből megkapjuk a város határré­szeinek megnevezését is, sőt a terek és utcasorok egykori fekvése is rögzíthető és az egyes telkek beépítettsége helyrajzi pontossággal megállapítható. Magyar vonatkozású anyag a kötetekben mindössze a Petrus Hungarus vargát említő négy adat. A magyar királyokat a szokásos méltóságok felsorolásán kívül csak egy királyi adománnyal kapcsolatban, továbbá egy ügyletből kifolyólag 1274-ben em­lítik, amikor az 50 márka bánatpénz felét — egyetlen említése a márkának, külön­ben kizárólag velencei fontokban és solidusokban számolnak, — annak elvesztése esetén a magyar király részére kötik ki. Ha az ismertetett három kötet anyaga közvetlen magyar vonatkozású adatok­ban szegényes is, annál gazdagabb összehasonlítási alapot nyújt történetünkhöz társa­dalmi, gazdasági, köz- és magánjogi tekintetben. De nagy haszonnal forgathatják a köteteket minden nemzet azon történetírói, akik a fenti vonatkozásban kutatják a múltat. A kötetek anyagának a közlését a messzemenő gondosság jellemzi. Kár, hogy a közlés alapjául szolgáló szöveg lapszámozását a szerkesztő nem jelöli következete­sen egyformán mind a három kötetben. A kitörött vagy olvashatatlan részeknek pon­tozással való jelölése a különféle, már kialakult jelek alkalmazása és a hiány méreté­nek megjelölése helyett már kissé elavult. Ezt az is bizonyítja, hogy az I. rész 2. kötet 246—249. lapjain a „Quaternus Jacobi de Firmo" és a II. rész I. kötet 241—244. lapjain az „E íibro inquisionum" cím alatt, nyilvánvalóan tévedésből kétszer közölt, azonos jegyzőkönyvi töredék hiányzó, azonos részeinek kipontozásaiban aránytalanul nagy •eltérések vannak. Noha az eredeti szövegek nem állanak rendelkezésünkre, a jegyző­könyvek lapszámából és méreteiből azt kell következtetnünk, hogy különböző példá­nyokkal állunk szemben, az pedig, amikor e korban a jegyzőkönyveket nem vezették két példányban, kétségtelen, hogy mindkettő nem lehet eredeti példány. A két pél­dánynak egymáshoz való viszonya, ezeknek, valamint a többi közölt jegyzőkönyvnek egykorúsága a közlésük végén adott leírásból nem tűnik ki. Felsorolási rendben haladva az első kötetet közös név- és tárgymutató, a má­sodikat külön, igen bő tárgy- és névmutató, a harmadikat rövidebb tárgy- és bővebb névmutató zárja le. Végül nem mulaszthatjuk el, hogy ismételten köszönetet ne mondjunk ennek a nemzetek közötti viszonylatban is igen értékes és sokféle vonatkozású anyagnak gondos közléséért a szerkesztőnek, a kiadásért pedig a Jugoszláv Akadémiának. Fekete Nagy Antal 17 Levéltári közlemények

Next

/
Thumbnails
Contents