Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - IRODALOM - Bottló Béla: Práce Archívu mesta Košîc, Sv. 1., 3–4. Košice, 1952., 1956. / 239–243. o.

442 Irodalom kötetet és regesztrálatlan anyagot egységes provenienciai szempontok szerint vettek vizsgálat alá. A töredékeknek pontos besorolása csak külső és belső szempontok szerinti vizsgálat alapján történhetett meg, ami több esetben egész kötetek visszaállítását tette lehetővé, a korábbi levéltárosok által helytelenül egyesített jegyzőkönyveket pedig szétbontották, és a megfelelő helyre rakák. E munkálatok során a történelmi segédtudományok, a városi jogtörténet, az irattan sok problémája merült fel és került megoldásra. Értékesen használható fel a szerzőnek ez a munkája a levéltári terminológia egyes vitás kérdései megoldásánál is. Városi könyvek alatt a szerző minden, nem egy-egy lapból álló hivatalos kéziratot ért, tekintet nélkül az alakra, és arra, hogy könyvnek vagy regiszternek nevezi-e magát. A városi könyvek megértéséhez szükségszerűen foglalkozik Halaga cikke a város igazgatásának kialakulásával és fejlődésével, az egyes tisztségek kialakulásával, feladatkörével. Ennek során a városi jegyző és írnok munkáját vizsgálja részletesebben, mint akiknek a városi könyvekbe került bejegyzések létrejöttében legnagyobb szerepük volt. Ennek során vizsgálja a bejegyzések-fogalmazványainak kérdését is. E kérdések vizsgálatánál értékesen felhasználható belső bizonyítékokra hívja fel a figyelmet, ilyen pl. a bejegyzések időpontjára, a fogalmazvány és tisztázat bejegyzéseinek viszonyára, Kassa városi könyveinek nyelvére vonatkozó megjegyzése. A könyvek a levéltárban három nagy sorozatot alkotnak: 1. a város részére adott rendeletek; 2. a városi igazgatás; 3. a városi gazdálkodás és pénzügyek könyvei. Az értékes dolgozatot táblázat zárja be, mely felsorolja az egyes csoportok, és a beletartozó könyvek nevét, évkorét, kötetek számát, vagy ha kisebb, a lapszámot és röviden tartalmát. Míg a sorozat eddigi tanulmányai szorosan a levéltártörténet, illetve levéltártudomány körében mozognak, a sorozat eddig utolsó tagja a levéltári anyagon alapulóhelytörténeti kutatómunkára nyújt példát. A Kassai Egyetem történetéről szóló tanulmányban Halaga az Egyetem alapítását széles történelmi háttérbe állítja be, hogy így annál érthetőbb legyen az egyetem alapításának jelentősége Kelet-Magyarország, Erdély és Halics találkozásánál a katholicizmus terjesztése szempontjából. Ismerteti az egyetem létrejöttének körülményeit, a Kassai Egyetem alapításának idején az osztályviszonyokat, a politikai helyzetet és azt a harcot, mely az iskolák megszerzéseért folyt. Ezután Kassa szerepét rajzolja meg ebben a harcban, melynek eredményeként először a jezsuiták telepednek meg Kassán és alapítanak kollégiumot, melynek akadémiává fejlesztését Pázmány Péternek a római Collegium Germanico-hungaricumban volt társa, Kisdy Benedek egri püspök valósította meg. Jászon 1657. február 26-án kelt adománylevelével Kassán stúdium universalet és melléje a hallgatók számára kollégiumot alapít. A jezsuita rend Magyarországon történt feloszlatásával 1773-ban az; állam vette át az egyetemet. 1776-ban a Ratio Educationis az egyetemet Academia Regia, néven az egyetlen magyar egyetem, a Budai Egyetem fiókjává stette. A háromfakultásos egyetem a Bach-korszakban jogakadémiává alakult át, amit azután a csehszlovák: kormány 1921-ben megszüntetett. Hogy a levéltár agilis, és a városi közvéleményben a levéltárral kapcsolatos igényeknek láthatólag megfelelő vezetése milyen jelentős tényezővé teheti a városi levéltárat, azt jellegzetesen mutatja az az — ugyancsak itt megemlítendő — körülmény,, hogy Kassa a szovjet hadsereg által történt felszabadításának 10 éves évfordulója alkalmával kiadott helyi ünnepi kiadványkötet* szerkesztésével is a városi levéltárat bízták meg. A gyűjtemény célja az, hogy beszámoljon a tudományok Kelet-Csehszlovákiában 1945—55 közt elért fejlődéséről. Ennek során nemcsak történeti jellegű, hanem természettudományi — különösen orvostudományi — tanulmányokat is közöl. Történeti vonatkozású tanulmányai közül kiemelendő J. Gronská és M. Hudcová a kassai lakosság szociális és egészségügyi ellátottságát az első köztársaság első évtizedében ismertető cikke, E. Saból az orosz csapatok 1799—1806 közötti kelet-szlovákiai átvonulását ismertető tanulmánya, valamint M. Markus a kassai mészárosok újkori történetéről szóló történeti-gazdaságtörténeti-néprajzi jellegű tanulmánya és A. Wagenhuberova a mecenzéfi vasiparról szóló kisebb cikke. A kötet elején a kassai tudományos intézmények 10 éves fejlődéséről olvashatunk beszámolót: Halaga a városi levéltár fejlődését ismerteti, E. Bidovsky pedig, a városban működő állami levéltár vezetője * I. Vlastivedny Sbornik. Práce vedeckych. ústavov a pracovníkov vyohodného Slovenska na pocest 10. vyrocia oslobodenia Kosíc Sovietskou armádou 1945—1995. Kosice 1955. 474 p.