Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Komjáthy Miklós: A breszt-litovszki béketárgyalások anyaga a bécsi Staatsarchivban : problémák a legújabbkori irattan köréből / 129–150. o.

A breszt-litovszki béketárgyalások 142 Czernin le is írja naplójába, hogy, ha nem állna a központi hatalmak mögött a franciák és angolok könyörtelen követelése a feltétel nélküli megadásra, egyszerűen félbe kellene szakitaniok a tárgyalásokat, Pétervárra kellene menetelniök és „rendet" teremteniök.

27 Hoffmann, porosz generális viszolyogva jegyzi fel: mivel a szovjet küldöttségben szereplő egyszerű munkások, parasztok, matrózok és altisztek fődelegátusok, míg a volt cári tengernagyok, tábornokok és vezérkari tisztek csak szakértők voltak, a tárgyaló asztalnál és az ünnepélyes étkezéseknél kénytelen volt például Altvater orosz admirálist lejjebb ültetni a munkásnál, parasztnál, matróznál és altisztnél,

28 A hivatalos jelentéseik a szovjet delegátusok „naiv" viMgszeimléletéről szólnak. Lenézően beszélnek szellemi nívójukról s úgy látják, hogy a béketárgyalásokat csak sajátos nézeteik propagálására használják fel. Bíznak — a jelentések szerint — abban, hogy a központi hatalmak, de az antant országaiban is rövidesen orosz mintájú felkelések törnek ki. Közlik, hogy öntudattal hivatkoznak arra, hogy ott is, ti. Európa nyugati felében is élnek bolsevikok. Nem titkolják, hogy a bécsi és budapesti munkástüntetések és sztrájkok a szovjet példa hatását tükrözik, s hogy ezekben az igazságos béke legjobb biztosítékát látják. Czeminék képtelenek megérteni a bolsevikok makacs ragaszkodását a népek önrendelkezési jogának elvéhez. Czernin Jofféval szemben az államok önrendelkezési jogának princípiuma mellett kardoskodott.

29 Az lenne a méglepő, ha a központi hatalmak delegátusai rokonlelkű, megértő jellemzést adtak volna az orosz küldöttekről, s ha sajátos szempontjaikat magukévá tudták volna tenni. Bár tagadhatatlan, hogy Czernin, de még Hoffmann tábornok sem tudta kivonni magát egyik-másik szovjet delegátus egyéniségének, az'ő szemükben képtelen meggyőződésük megingathatatlanságának hatása alól. Czerninre a legmélyebb benyomást Bizenko asszony tette, aki röviddel előbb szabadult 12 esztendei szibériai száműzetéséből, ahová Szaharov tábornok, kormányzó meggyilkolása miatt került. „Ez a különös asszony" — ahogy Czernin nevezi — Szibériában megtanult franciául és németül. „Típusa a képzett orosz proletárnak. Végtelenül csendes, visszahúzódó; szája körül jellegzetesen elszánt vonás húzódik, szemei időnként szenvedélyesen fellángolnak. Látszólag minden közömbös számára, ami körülötte történik. Csak, ha a nemzetközi forradalom nagy princípiumaira terelődik a beszéd, védik egyszerre éberré, egész arckifejezése megváltozik, ragadozó vadéra emlékeztet, amely hirtelen maga 37 „... so wäre es richtig, mit diesen Leuten gar nicht zu verhandeln, nach Petersburg zu marschieren und Ordnung zu machen

..." Im Weltkriege, 299. 1. 28 Der Krieg der versäumten Gelegenheiten. 193. 1. 29 Mindezekre olv. Franz báró 1918. I. 10-i, 604 (14), számú telegrammját (7 cím,. 120 1.), Czernin 763/(83). sz., január 13-i táviratát, amely úgy tudja, hogy a bolsevikoknak titkos kapcsolataik vannak a monarchia kommunistáival (uo. 127. 1.); Hadik gróf 1555 (71). számú, január 27-i táviratát (8. cím, 192. 1.); Hempel 1622 (43). számú, január 25-i táviratát (uo. 196. 1.); ugyancsak az ő 1918. január 31-i, 1839 (17.) számú táviratát, amely szerint a munkás-, katona- és parasztküldöttek kongresszusa az alsóausztriai és a magyar munkásság hatalma tiltakozásában feltétlen biztosítékot lát arra nézve, hogy a béke nem elnyomáson fog alapulni, Czernin 1917. december 21-i, 13393 (76.) számú táviratát (2 cím, 153. 1.); uo. 137. 1. — a bécsi német nagykövetség „die naive Weltauffassung der Russen" — beszél;,Mérey táviratát Breszt—Litovszkból 13002 (41.) szám alatt (uo. 1. cím 67. 1.) stb stb