Levéltári Közlemények, 28. (1958)
Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Lakatos Ernő: Az első megyebizottmány, 1848–1849 / 103–128. o.
124 Lakatos Ernő tagolása és felépítése a vizsgált években változatlan maradt. A megyék viszonylag kis létszámmal látják el egy nagy terület közigazgatási feladatait. Pest megye 1849. májusában megválasztott tisztikaraiban a belső tisztviselők száma a szolgaszemélyzet nélkül 25, azokkal együtt, de táblabírák nélkül 60 fő volt. Az 5 járás tiszti személyzete 80 főre rúgott, ehhez járult 55 pandúr és hajdú. Bács megyében összesen 22 központi tisztviselő, 8 írnok, és díjnok, 1 várikapitány, továbbá mérnökök, orvosok, sebészek, és szülésznőik tették ki a tiszti létszámot, és együttvéve is a bírák és szolgaszemélyzet nélkül nem érték el a negyven főt. A megye megszaporodott ügyintézése szükségessé tette elsősorban a járási tisztiszemélyzet szaporítását. Bács megyében járásonMnt még egy szolgabíró és egy esküdt, továbbá két jegyző és két ügyész rendszeresítése végett folyamodtak a minisztériumhoz. 85 Nyitra megye hasonlóképpen kérte a minisztériumtól a szolgabíró és esküdtek szükséges szaporítását. 85 A kívánság általános volt, a legtöbb megye hasonló kérelemmel fordul az ügyben illetékes belügyminiszterhez. 87 A járásokat régi szokás szerint a szolgabírák számának megfelelően kerületekre osztották. Bács megye a már említett létszámszaporítás következtében járásait újból kerületeztette, ugyanez történt Baranyában és Komáromiban is. A létszámszaporításon túl a közönség érdekében kötelezték a fő- és alszolgabírákat, hogy kerületeikben tartózkodjanak. 88 Pest megye volt az első, amely kimondta a járások maradandó kerületekre való felosztásának elvét. 89 A háborús idők azonban nem voltak alkalmasak arra, hogy modernebb megyei szervezet alakuljon ki. Ezért nem volna teljes a 48-as megyei közigazgatásról adott képünk, ha nem emlékeznénk meg azokról a javaslatokról, amelyek a megyei közigazgatás átszervezését célozták. A legjelentősebb ezek közül Pest megye 1849. június 15-i választmányi nagygyűlésének határozata a megye újjászervezéséről. A határozat kiemeli a tisztviselők személyes felelősségét,. 90 a megyét 42 kis kerületre osztja (egy régi járás 8—10 kerületre oszlana), minden kerület élén szolgabíró vagy esküdt állana (az esküdt teljes szolgabírói hatáskörrel), minden külső tisztviselő kerületében tartozik lakni, a hivatalokat pályázat alapján alkalmas egyénekkel betölteni, 91 a fizetéseket nem a ranghoz, hanem a munkakör nagyságához és terhességéhez képest kell megállapítani, de azok biztosítsák a tisztviselők becsületes és független megélhetését. A határozat a továbbiakban a központi személyzetet kettéválasztja közigazgatási és bírói személyzetre. Minden tisztségből alispániból, főjegyzőiből, főügyészi85 Pesti Hírlap 1848. V. 20. 459. 1. 86 Pesti Hírlap 1848. V. 17. 444. 1. 87 Baranya megye kerületenként még egy szolgabíró és egy esküdt választásának jóváhagyását kérte. Pesti Hírlap 1848. V. 12. 88 Pesti Hírlap 1848. V. 23. 467. 1. 89 Bp. 2. sz. Áll. Levt. Pest m. Lvt. Közgy. jkv. 1849 — 342. 90 Pest megye a gyors és sikeres ügyintézés érdekében a kisgyűlések által gyakorolt eljárást az alispáni hivatalra ruházza, „az alispán mellé több segéd egy ének választassanak az alispán ajánlására". Bp. 2. sz. Áll. Lvt. Pest m. Lvt. Közgy. jkv. 1849. — 78. 91 Pest megye már az 1848. évi választmányi nagygyűlésén pályázatot hirdetett számvevők részére. Akinek a szükséges képzettsége hiányzott, annak egy bizottság, előtt vizsgát kellett tennie. Bp. 2. sz. Áll. Lvt. Közgy. jkv. 1848. — 3275. sz.
