Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Lakatos Ernő: Az első megyebizottmány, 1848–1849 / 103–128. o.

118 Lakatos Ernő hatáskörrel rendelkező kormánybiztosok

46 A kormánybiztosok a győzelmes tavaszi hadjárat után a bizottmányok és tisztikarok újjászervezői, a felszabadított megyékben, szerepükre később még részletesen rátérünk. Általánosságban az alispán vezette a bizottmány tárgyalásait, ő adott szót a felszolalóifoniak. A haitározatokiait általában közfeÉaáltással hozták, szavazná inkább csak a tisztségek betöltésénél szoktak. A főispánnak jogában állott minden tásztségire három-három személyt jelölői, de neon iminden főispán élt a jelölés jogával. Szatmár megye bizottmánya 1848. május 16-án jelölés nélkül választotta tisztviselőit.

47 A főispán csupán megerősítette a választást Dács megyében viszont egészen különleges imádon választottak:* „Egy ívre fel volrbak írva a választandók nevei. A bizottmánya tagok pedig helyeslésük jeléül sorba felírták nevüket."

48 Bár a törvény az általános tisztújítást tiltotta, számos példánk van 1848-i tisztújításra Csanád megyében a régi tisztikar — a felihozott vádak miatt nem akart tolakodónak látszani — lemondott. A főispán szabályszerűen behelyettesítette.

49 Csongrád megyében a radikális ellenzék a régi tisztikart eltávolította és a közgyűlésen újat választott.

50 Tisztújítás volt többek közt még Biharban, Szatmárban és részleges majdnem minden megyében, több esetben is. Sokan lemondtak, mivel nem tudtak az új viszonyokkal megbarátkozni, másokat pedig országgyűlési képviselőnek választottak meg. Az 1848. évi parlament tagjainak 30%-a megyei tisztviselő volt.

51 Később sűrűn állottak be honvédnek, Temes megye tisztikarát ezért is kellett kiegészíteni.

52 A megye élén álló tisztviselőnek eltávozása s a szokásos előléptetéses választási gyakorlat az egész tisztikart mozgásba hozta. így Pest megyében — amikör Szentkirályi Móricz első alispán a jászok és kunok főkapitánya lett — a megüresedett első alispáni tisztségre Nyáry Pál másodalispánt választották meg. A másodailáspánságra pedig Ballá Endre főjegyzőt és így sorban tovább ürültek a tisztségek és kerültek betöltésre.

53 A szabadságharc egész ideje alatt állandó fluktuáció mutatkozott a hivatali állásokban. A fluktuációval kapcsolatban a tisztségek betöltésénél megyénként annyira eltérő szokásokat és gyakorlatot találunk, hogy azok egybefoglalása messze meghaladná a jelen tanulmány kereteit. 48 Pest megye közgyűlésén pl. Batta Sámuel teljhatalmú kormánybiztos elnökölt 1849. ápr. 30-án. Bp. 2. sz. Áll. Lvt. Pest megye Lvt. Pest m. Biz. jkv. Sárosban Luzsénszky, Hont megyében 1849. ápr. 21-én Boronkay Lajos kormánybiztos, Közlöny 1849. V. 2. 347. 1. 47 Jelenkor 1848. V. 30. 265. 1. Meg is jegyezte az újság tudósítója: „Szebb választási módot kívánni nem lehet, mint midőn kijelölés nélkül a nép maga felkiált egy nevet és azt a főispán megerősíti". 48 Pesti Hírlap 1848. V. 20. 459. 1. 49 O. L. Belügy. Közig. 1848— 1. kútfő — 31. 50 Jelenkor 1848. V. 30. 265. 1. Az alispán nem volt hajlandó lemondani, eltávozott a gyűlésből, mire őt lemondottnak nyilvánították. Az alispán a belügyminiszterhez fellebbezett, de eredménytelenül. 51 Beér—Csizmadia: Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés. Bp. 1954. 17. 1. Itt jegyzem meg, hogy Nyáry Pál annak ellenére, hogy a ráckevei kerület országgyűlési képviselője volt és később a Honvédelmi Bizottmány alelnöke, mindvégig megtartotta Pest megyei első alispáni tisztét. 52 O. L. Belügy. Közig. 1Ö49—1. kútfő— 25. 53 Bp. 2. sz. Áll. Lvt. Pest megye Lvt. Közgy. jkv. 1848.