Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Lakatos Ernő: Az első megyebizottmány, 1848–1849 / 103–128. o.

104 Lakatos Ernő A magyar polgári megyeszervezet kialakulása több mint két évtizedes küzdelemnek, vajúdásnak volt az eredménye. A magyar megyék történetében az 1848. és 1872. év közé eső 24 éves időszakban alakultak ki a polgári megyeszervezet alapvető vonásai. S ezen a tényen mitsem változtat az a körülmény, hogy eibbe a korszakba esnek az elnyomatás nehéz éved, s hogy a gyarmatosító hatalom a megyében pusztán az államhatalom helyi végrehajtó szervét látta, míg a magyar felfogás szerint a megye egyben autonóm, önkormányzati szerv is volt. Lényegében ennek a két felfogásnak a küzdelmében született meg a polgári megyeszervezet. A megye kérdése a kor politikai életében gyakran állott a közérdeklődés homlokterében, és a legszorosabban összefüggött az államhatalom kormányzási problémáival. Végeredményben a megye volt az a hatóság, amely a törvényeket és rendeleteket végrehajtotta, és amelynek szervéi közvetlenül érintkeztek a társadalom összes osztályaival, illetőleg azok képviselőivel. Ezért az ország kormányzásában egymást felváltó politikai rendszerek mindegyike, habár csak ideiglenes jelleggel is, a maga polifikai célkitűzéseinek megfelelő végrehajtó és igazságot szolgáltató hatóságot létesített. Ennek megfelelően a polgári megyerendszer kialakulásának vizsgálatánál is az egyes kormányzati rendszerekből kell kiindulnunk. A polgári megyerendszer kialakulásában az alábbi hat időszakot különböztethetjük meg:

1 1. 1848. május 1—1849. július végéig tartott az első megyebizottmány korszaka. Régi nemesi tisztviselőkkel, de nép által választott bizottmánynyal, mint Önkormányzati szervvel, 2. A fenti időszakba esik, de attól lényegileg különbözik a Windischgraetz-féle megyerendszer, hódolt vagy királyi biztosok által kinevezett tisztviselőkkel, de választott testület nélkül. 3. 1849. augusztusától—1860. decemberéig a Haynau majd később a Bach-féle császári királyi megyefőnöki rendszer, kizárólag kinevezett tisztviselőkkel. A megye az államhatalom területi szerve, új megyei és főleg új járási beosztással. A közigazgatást a bíráskodástól elválasztják. Megyei önkormányzat semmiféle formában nem működik. 4. 1860. decemberétől 1861. októberéig működött a második megyebizottmány. Választott önkormányzati testület, választott tisztviselőkkel,. Közigazgatás és igazságszolgáltatás ismét egybeolvad. Régi feudális megyei és járási beosztás újból feléled. 5. 1861. decemberétől 1867. április végéig tartott a provizórium megyerendszere. Kinevezett tisztviselőkkel, önkormányzati testület nélkül. Közigazgatás és bíráskodás viszont nem választódik szét. Ugyancsak fennmaradnak a régi feudális megyehatárok és a feudális járási beosztás is. 6. 1867. május 1.—1872. január végéig a harmadik megyebizottmánynyal találkozunk. A megyét a választott megyebizottmány irányítja az általa választott tisztviselőkkel és bírákkal. Az ősi megyehatárok sértetlenek maradnak és érvényes a régi járási beosztás is. Közigazgatás és bíráskodás nincs szétválasztva. 1 Meg kell jegyeznem, hogy az új hivatalszervezet a politikai változást követőéi* születik meg, de a rendszer bukásával csak formailag él tovább rövid ideig, amíg felváltja az új rendszer sajátos szervezete.