Levéltári Közlemények, 27. (1956)
Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Ember Győző: A kétszázéves Országos Levéltár / 3–30. o.
A kétszázéves Országos Levéltár 29 Legnagyobbméretű segédletkészítő munkánk az ún. alapleltárak elkészítése volt. Alapleltáraink minden fondról, illetve különálló fondrészről megadják annak címét, évkorét, tárgyát, terjedelmét, raktári helyét, felsorolják, hogy milyen részekre tagolódik, leírják irattári rendszerét, tájékoztatnak a kutatás lehetőségéről és módjáról, összefoglalják az elvégzésre váró további feladatokat. Az alapleltárak az Országos Levéltár egész iratanyagáról elkészültek, az újonnan bekerülő iratokról pedig folyamatosan készülnek. Alapleltárainkat kivonatos formában sokszorosítva közreadjuk. Eddig 9 kötet jelent meg. 41 Az alapleltárak elkészülte után az I. osztályon és a Bírósági csoportnál megkezdődött és immár jelentős mértékben előrehaladt az ún. ismertető leltárak, levéltárismertetések készítése. Ezeknek az a céljuk, hogy az alapleltárak szintjén megmaradva, azaz a fondókat és a különálló fondrészeket véve sorra, az alapleltáraknál behatóbban ismertessék, analitikus módon elemezzék ki azok tárgyát, 42 Az ún. tematikai leltározás vagy tematikai feltárás, a levéltári dokumentációnak a külföldön már szép eredményeket felmutató új műfaja •terén mi még csak a kezdeti, kísérleti lépéseket tettük meg. Bár az Országos Levéltárnak 1945 előtt is megjelent néhány tudományos publikációja, a levéltári tudományos irodalom nagyobbarányú és rendszeres művelésére csak 1949 után került sor. Ennek a hosszú távlatú munkának eredményeként nyomtatásban eddig még csak egy-két kötet jelent meg, de további kötetek kézirata is elkészült már, illetve folyamatosan készül. 43 Kiadványkészítő munkánk kapcsolódik más történettudományi intézmények munkájához és a Magyar Tudományos Akadémia irányításával folyik, annak támogatásában részesül. A népművelés és népnevelés munkájából házi kiállítások rendezésével, más kiállításokon való részvétellel, a sajtó és a rádió, párt- és társadalmi, szervek számára adatszolgáltatással veszi ki részét az Országos Levéltár. 44 . 41 Wellmann Imre: A magyar kancellária levéltára. Bp. 1951. Sinkovics István — Felhő Ibolya: Pénzügyigazgatási levéltárak. Bp. 1952. Wellmann Imre: Az erdélyi kancellária levéltára. Bp. 1952. Varga Endre—Párdányi Miklós: Bírósági levéltárak. Bp. 1952. Sdshegyi Oszkár: Abszolutizmuskori levéltárak. Bp. 1952. Bottló Béla: Regnicolaris levéltár. Bp. 1953. Bakács István: Családok, testületek és intézmények levéltárai. Bp. 1953. Paulinyi Oszkár: A helytartótanács levéltára. Bp. 1954. IIa Bálint: Filmtár. Bp. 1954. 4- Eddig egy kötet ilyen leltár jelent meg nyomtatásban, Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára. Bp. 1950. 4:í 1945 óta megjelent kötetek: Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Bp. 1946. Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár. I. és II/l. Bp. 1951, 1956. Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták. Bp. 1953. Nemes Dezső, Karsai Elek, Kubitsch Imre és Pamlényi Ervin: Az ellenforradalom hatalomrajutása és rémuralma Magyarországon 1919—1921. Bp. 1953. II. kiad. Bp. 1956. Nemes Dezső és Karsai Elek: A fasiszta rendszer kiépítése és a népnyomor Magyarországon 1921—1924. Bp. 1956. 44 Legyen elég utalni az Országos Levéltár 200. éves fennállása alkalmából 1956ban rendezett jubileumi kiállításra, amelyet több mint 10 000 látogató tekintett meg nem egészen egy hónap alatt.