Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Ember Győző: A kétszázéves Országos Levéltár / 3–30. o.

A kétszázéves Országos Levéltár 7 maradtak az országgyűlésnek azok a kísérletei, amelyek a nádorok örököseit arra akarták rávenni, hogy az országra vonatkozó iratokat a családi levéltárakból adják ki. Hasonlóképpen sikertelen volt az 1681. évi országgyűlésnek az a határozata, amely arról rendelkezett, hogy az uralkodó két magyarországi kormányszerve, a pozsonyi és a szepesi kamara, irattárából adja at a'nádofhak az országos érdekű halukat.

3 A helyzet évtizedeken keresztül nem változott. Az országnak volt néhány irata, amelyet a nádorok őriztek. Ezeket az iratokat az ország levéltárának mondották. Ha a levéltár fogalmát puszta iratokra korlátozzuk, elfogadhatjuk ezt a kifejezést. Ha azonban a levéltár fogalmán az iratokon kívül a levéltári helyiséget és a levéltárat gondozó személyzetet is értjük, ilyen értelemben ebben az időben az ország levéltáráról még nem beszélhetünk. Azt a tényt, hogy a levéltár nemcsak iratokat jelent és kíván, hanem épületet és levéltárost is, a rendek is tudták, és amikor az országgyűlés újból foglalkozott az ország iratainak a kérdésével, már ezekkel a követelményekkel is számot vetett. Az 1722/23. évi országgyűlésen került erre sor. Országgyűlésen kívül már korábban, 1701-ben felmerült az a gondolat, hogy az ország levéltára számára megfelelő épületet kell biztosítani. Klobusiczky Ferenc személynök írásbeli tervezetet készített ebben az ügyben. Azt javasolta, hogy az ország levéltárát, amely az ország iratain kívül az ország főbíráinak az iratait is őrizné, továbbá magánosoktól is átvenne őrizetre iratokat, Pozsonyban, a régi országház épületében helyezzék el.

4 Klobusiczky javaslata nem valósult meg, több gondolata azonban újra felmerült az 1722/23. évi országgyűlésen. Időközben az ország történetében sorsdöntő események zajlottak le, II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának küzdelmei. II.- Rákóczi Ferenc maga is foglalkozott országos levéltár felállításának kérdésével, elgondolását azonban nem valósíthatta meg.

5 A szabadságharc leverése után a Habsburgok biztosították a behódoló magyar rendek jogait és kiváltságait. A rendek pedig szükségesnek tartották, hogy a jogaikat és kiváltságaikat biztosító iratok megőrzéséről gondoskodjanak. Az ország levéltárának kérdése ismét napirendre került. Az országgyűlésnek az ország levéltárára vonatkozó rendelkezéseit az 1723. évi" 45. törvénycikk foglalta össze. Ez a törvénycikk lett a régi országos levéltár alaptörvénye. A törvény elsősorban arról rendelkezett, hogy milyen iratok kerüljenek az ország levéltárába, amelyet közlevéltárnak — universale archívum regni — nevezett. Az ország köziratait (publica regni acta), más szavakkal az ország közállapotokra vonatkozó iratokat (acta publicum regni 3 Az ország iratainak és levéltárának kérdésére a XVI—

XVII. században 1. Czobor Alfréd idézett kitűnő tanulmányát, 9—29. 1. 4 Klobusiczky Ferenc tervezetére 1. Czobor Alfréd idézett tanulmányát, 29—41.1. 5 L. Esze Tamásnak e kötetben megjelent tanulmányát.