Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Esze Tamás: A Szepesi Kamara levéltára a Rákóczi-szabadságharc idejében : fejezet a Rákóczi-szabadságharc levéltárügyének történetéből / 48–73. o.

62 Esze Tamás . Boronkay az Ungvári-féle kötelezvényt Terebesen 1707. szeptember 12-éíi valóban át is vette. 1706. július 29-én az érsekújvári táborból Rákóczi Bossányi László özvegyének: Lónyay Katának kérelmét intézte el Velicsnek küldött levelében:

80 „Requiráltatván Hűsége e' parancsolatunk mellett néhai Nemzetes Vitézlő Bossányi László eözvedgye: Nemzetes Lónyai Kata Aszszony vagy arra rendelendő bizonyos embere által, ha melly néhai Lipóczi Keczer Menyhértrül, mint nagy attyárul, úgy nagy anyárul: Máriássi Ersébeth Aszszonyrul való levelek az emiitett Instans Aszszonyt concernálnák, s Szepessi Kamara actái közöt találtattnának, azokat szorgalmatossan fel keresvén, adgya ki késedelem nélkül Hűsége." Lónyay Kata 1707. december 22-én Kassán elismervényt adott Velicsnek iratainak másolatban való átvételéről: „Én aláb irt ez Írásommal vallom, hogy én üdvezőlt néhai Tekintetes Nemzetes és Vitézlő Keczer Menyhért Nagy Attyám Uram eő Kegyelme reám maradott jószágit ki akarván tanulnom s keresnem, azokat Nemes Szepessi Kamara archívumában kíntelenitettem kerestetnem, az mint is azok consriptióját Nemzetess Vitézlő Velics Sigmond Uramtul, úgy mint azon Kamara conservatorátul Felséges Fejedelem parancsolattya melet párban ki vettem. Kiről eő Kegyelmét quietálom." A kamarai levéltár kezelőihez intézett rendeletek jól mutatják Rákóczi gondosságát, rávilágítanak óvatos természetére. Mikor iratok kiadásáért folyamodtak hozzá, döntés előtt kikérte a regisztrátorok véleményét, extractüs-t kért az okmányokról vagy pedig eredetiben való felküldésüket kívánta a Kancelláriára. Körültekintésére igen jellemzőek Velicsnek adott figyelmeztetései: „Vigyázzon mindazáltal, hogy az illy alkalmatosságokkal más famíliák leveleit ki ne adgya", vagy: ,,más jószágot illető levelek ki ne adattassanak".

61 Rákóczi és Velics levelezése egyidőre, 1706. július 29-től 1706. december 10-ig — úgy látszik — megszakadt. Mikor december 10-én Velics ' megint írt a fejedelemnek, levelét már nem Kassáról, hanem Sárospatakról keltezte.

62 Feltehető, hogy e két dátum közé eső négy hónap alatt — sőt talán egészen 1707 őszéig — levéltári ügyekkel nem foglalkozott, nem is volt Kassán. Hogy miért nem, erről éppen említett levele nyújt tájékoztatást: Emlékezteti a fejedelmet a Senatus érsekújvári gyűlésének határozatára, hogy „az Kassai Kamarán lévő leveleknek ki adására nézve deputáltatnak mellé bizonyos szemílek, kiknek jelenlitekben az praetendens feleknek azon levelek ki adassanak". E határozat végrehajtása sokáig késett: Rákóczi csak 1707. január 1-én rendelte ki a Senatorialis Deputation a „praetendens felek" iratkiadási kérelmeinek elbírálására. Ezt a rendelkezést adta a kiküldött szenátoroknak:

63 „Az Érsek Újvári determinatiora reflectálván Kegyelmeteket, mivel sok praetendens felek vannak, kiknek levélbeli instrumentumok, némellyeknek pedig reversálissok is találtattanak az Szepessi Kamara archívumában, hogy az ollyaknak, kik méltatlanul injuriáltattak, consolatiójok legyen, Kegyelmetek azokat concernáló levelek állapottyát, kit miként concernállyanak és szükséges-e ,iü Leveleskönyv, 1706—20. 81 Az idézetek Rákóczi Velicshez intézett leveleiből valók: 1706. március 13. és március 29. (Leveleskönyv, 1706—10. 14.) 62 Rákóczi-szabadságharc levéltára, II. 2. e/A. 63 Fogalmazvány Velics 1706. december 10-i levelének hátsólapján, a Velicsnek adott válasszal együtt.