Levéltári Közlemények, 27. (1956)
Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Komjáthy Miklós: Hunyadi kormányzói kancelláriájáról / 35–47. o.
40 Komjáthy Miklós celláriai jegyzetek, 19 hártyára írt, főképpen függőpecsétes oklevelein csak ritka kivételképpen. 20 Jegyzetes okleveleinek nagyobbik része papírra írt oklevél. A hártya-oklevelek általában a tárgyukul szolgáló jogi tény ünnepélyesebb megörökítésének szándékát akarták kifejezni. Ezekben az esetekben tehát a jegyzetek hiányából olyasvalamire következtethetünk, hogy a hártyára írás ténye önmagában elég annak érzékeltetésére, amit papíroklevélen a jegyzetek rávezetése kíván jelezni. Különösen az adománylevelek körüli eljárás bizonyítja ezt. Míg a hártyára írt adományleveleken csak ritkán találunk jegyzetet, 21 az általunk ismert papírra írt adománylevelek közül viszont csupán egyetlen egy jelentéktelen adományt megörökítő oklevélen nincsenek kancelláriai jegyzetek. 22 Commissios jegyzetekkel találkozunk különböző, mégpedig jelentősebb pénzügyi intézkedésekről 23 per- és perdöntő párbajok elhalasztásáról — főképp egyházi hatóságokhoz intézve 24 — és más, nagyobb súllyal bíró ügyekben kiadott parancsleveleken. 25 Relatios jegyzetek viszonylag ritkábban szerepelnek, mint a commissiosak s — hogy véletlenül-e, vagy valami benső oknál fogva, eldönteni nem lehet — tény, hogy csak kormányzósága második évének vége óta tűnnek fel. 26 A relatios jegyzetek is jelentékenyebb intézkedést tartalmazó okleveleken fordulnak elő. 27 Adománylevélen mindössze két esetben találunk ilyen jegyzetet, mégpedig egy esetben olyan oklevélen, amelyikben az adomány indokolásaképpen nemcsak a szokásos formula („auctoritate nostre gubernationis") szerepel, hanem a nagyobb megfontolásra, körülményesebb mérlegelésre valló „animo deliberato consilioque prematuro" kitétel is. 28 A relatios jegyzetekben rangmegjelöléssel háromszor találkozunk: 1448. június 2-án a kormányzó Rozgonyi János zalai és vasi comes relatiojával adományoz egy veszprémi birtokot, 29 1448. június 19-én Pelsőczi Imre erdélyi vajda relatiojával zempléni birtokperben országbíró elé perbehívásra ad Hunyadi utasítást 30 és 1451. augusztus 12-én Pálóczi László országbíró relatiojával mentesíti Kisvárdai Miklóst „sola sua in 19 Ld. az előző jegyzetben felsoroltakon kívül az okmánytárakban kiadott okleveleket, így pl. Teleki: Hunyadiak kora, X. kötet 187, 189, 190, 268, 274, 296, 342, 345. stb. lap. Kolozsvár oklevéltára. I. kötet, 184. lap, Csáky-oklevéltár I. kötet, 381, 390. lap, stb. 20 Dl. 13.962, 71.749, 80,857, 67.245, 71.482, 44.514, 80.957, 14.342, 14.344, 44.612, 44.616. 21 Az előző jegyzetben idézettek közül ld. Dl. 71.479, 80.857, 71.482. 22 Dl. 93.060. 23 Dl. 81.024, 81.059, 63.148. 24 Sztáray-oklevéltár II. kötet, 384. lap, Dl. 93.052. 25 Pl. 1452. szept. 12-én egy erősség lerombolását elrendelő oklevélen. Dl. 88.266. 2,i Dl. 67.245. 27 DL 67.245, (pallosjog), 55.383, (sószállítás sürgetése), 14.170, (országbíró elé idézés), 44.543. (zsidókról szóló okmányok bemutatása), 56.979. (kegyelem), 60.782. (bírságelengedés), 14.385. (országbíró elé idézés), 44.602. (ítéletlevél), 81.027. (katonai szolgálat alól mentesítés), 44.636. (bírságelengedés), Teleki, X. 345. lap (hír. V. László, királyként elismeréséről). 28 Dl. 44.612. A második oklevél: Dl. 44.514. 29 Dl. 44.514. 30 Dl. 14.170.