Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Ember Győző: A kétszázéves Országos Levéltár / 3–30. o.

28 Ember Gjöző De nem csupán a munkafeltételek javultak, a gyűjtőkör tágult, az iratanyag növekedett, a külső és belső szervezeti keretek módosultak az Országos Levéltárban történetének utóbbi 10 évében, hanem változás következett be a levéltári munka tekintetében is. A nemességigazolás megszűntével nagy tehertől szabadult meg az Országos Levéltár. Dolgozóinak létszáma megnövekedett. Megnyílt a lehetőség arra, hogy korábban többé-kevésbé elhanyagolt feladatai megoldásához nagyobb erővel hozzálásson, s emellett új feladatokat is vállaljon. Egészen új feladatot kellett vállalnia a gyűjtőkörébe tartozó, de még levéltáron kívül lévő iratok: védelmével kapcsolatban, ezeknek nyilvántartását, őrzésüknek, kezelésüknek, főleg pedig selejtezésüknek ellenőrzését. Bár e téren értünk el némi eredményt, az irattárak ellenőrzésének kérdése nagyon távol van még a megnyugtató megoldástól. Üj feladatot vállalt azzal is, hogy iratrestauráló műhelyt rendezett be és megkezdte a pecsétek konzerválását. Mindkét téren szintén hivatkozhatunk kezdeti eredményekre, de ezen a téren még — mint már említettem — ugyancsak elég gyengén állunk. Az iratfilmezés nem új feladatként jelentkezett, de méretei megsokszorozódtak 1945 után. Azelőtt csak egy fényképészünk volt, jelenleg öttagú a filmező csoport, de volt már ennél jóval nagyobb is. Ezen a téren minden vonatkozásban számottevő eredményeket értünk el. A rendezés szintén nem új feladatot jelentett. Méretei ugyancsak megsokszorozódtak. A II. és III. osztályon, majd utóbb a Népidemokratikus csoportnál a rendezés lett a súlyponti feladat. Bár még bőven van rendezni valónk, már eddig is olyan eredményekre hivatkozhatunk •— több minisz< tériumi, számos nagy családi levéltár — amilyeneknek elérését 1945 előtt meg sem kísérelték. Az I, osztály is megoldott több jelentős rendezési feladatot, bár itt és a Bírósági csoportnál, mivel a feudális anyag viszonylag jóval rendezettebben került be a levéltárba, a súlyt nem a rendezési munkákra helyeztük. A levéltáron belüli selejtezés tulajdonképpen új feladatnak tekinthető, mert 1945 előtt az Országos Levéltárban csak egész kivételesen és minimális mértékben selejteztek. Igaz, 1945 után sem lett még súlyponti feladattá, csak kisebb méretekben selejteztünk a II. osztály anyagában. Ezen a téren még nagy munka vár elvégzésre. Segédletek készítése elhanyagolt feladata volt 1945 előtt az Országos Levéltárnak, amit csak részben indokolt, hogy az iratok nagy részéhez rendelkezésre állanak egykorúlag készült segédkönyvek. 1945 után nagy gondot fordítottunk a segédletkészítésre. Nem a hiányzó egykorú segédkönyvek pótlására törekedtünk, hanem újfajta, a kutatás igényeit jobban kielégítő segédletek készítésére. Ilyenek pl. az iratok tárgyi tagolódását mutató konspektusok, tétellajstromok, a raktári elhelyezést tükröző csomójegyzékek, újabban a tárgyi tagolódást és a raktári elhelyezést egyaránt feltüntető repertóriumok.

40 Az egyes iratokat is számbavevő, darabszerinti segédleteket főleg a gyűjteményekhez, köztük a térképtárhoz, készítettünk. 40 Sokszorosítva megjelent Bakács István: A Festetics család keszthelyi levéltára. Bp. 1955.