Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - FOLYÓIRATSZEMLE - Kiss Nándor: Sbornik Archivnich Praci, R. 5., c. 1–2. (1955) / 268–269. o.

268 Folyóiratszemle gyelemre méltó pecséttani művet. CARMELO TRASSELLI viszont az Itáliát érdeklő tuniszi levéltárakkal foglalkozik. ANGELO CARUSO a „Hivatalos vagy magán megkeresésekre történő kutatások elvégzési kötelezettségének határai" címen az olasz levéltárosok egyik komoly problémáját tárgyalja. A. fennálló törvények ugyanis a levéltárak feladatává teszik, hogy mind hivatalos szervek, mind pedig magánszemélyek megkeresésére felvilágosításokat adjanak, kutatásokat végezzenek. A törvény azonban nem von világosan határt, meddig feladata a levéltárosnak, hogy elvégezze a kutatást és mikor utalhatja a felvilágosítás kérőjét a kutatás személyes elvégzésére. Bár a levéltárak által adott hivatalos felvilágosításokért, másolatokért stb. megszabott tarifa szerinti díjat kell fizetni, a nagy érdeklődés így is túlságos megterhelést jelent a le-' véltáraknak. A cikkíró szerint a levéltár visszautasíthatja a nagyobb kutatást igénylő felvilágosítás megadását, mert a magánszemélyek részére végzendő sok munka a levéltárak elsődleges feladatait szorítja háttérbe. Rendelkezést kér a kérdés tisztázására. A Rassegna 1955-ös 3-ik száma ismerteti az Itáliai Nemzeti Levéltáros Szövetség VI. kongresszusát, amely 1955. okt. 17—19.' között ülésezett Udineban s bekapcsolódott az 1944-ben lerombolt és most újjáépített Udinei Állami Levéltár megnyitásának ünnepségébe is. A folyóirat a kongresszuson elhangzott előadásokat teljes szövegükben közli [ezeket a fentiek között ismertettem]; a kongresszus központi témája — miként a folyóirat egész 1955-ös számáé is — a fennálló levéltári törvény bírálata és árnak módosítására vonatkozó javaslatok. Az ezzel kapcsolatos viták részletes ismertetését is megtaláljuk. — Arról is értesülünk, hogy új állami levéltári szekciókat létesítettek Piacenzában, Materában, Pesaroban, Ragusában, levéltári alszekciókat pec'ig Modicában, Fanoban és Urbinoban. Végezetül ismertetem a folyóiratban található összefoglalást az itáliai levéltári szervezetről: a levéltári szervezet élén a belügyminisztérium polgári közigazgatási főosztálya alatt működő Állami Levéltárak Központi Hivatala áll. (Ufficio • Centrale degli Archivi di Stato). Ennek három szak-szekciója, egy gazdasági osztálya van,, valamint ide tartozik az állami levéltárak mikrofilm központja és két levéltári főfelügyelő {ispettori generali archivistici). E központi hivatal alatt működik az Állami Levéltárak Főtanácsa (Consiglio Superiore degli Archivi di Stato), melynek elnöke a belügyminiszter, vagy akadályoztatása esetén a belügyi államtitkár, tagjai: 12 levéltári szakember és a polgári közigazgatás vezetője, valamint a Központi Hivatal vezetője; titkára szintén egy levéltári szakember. A Levéltárak Főtanácsán belül egy Bizottság (Giunta) működik, a fenti személyekből összeállítva, de 12 helyett csupán 2 levéltáros taggal. — A publikációk egységes irányítását szolgálja az Állami Levéltárak Kiadványainak Bizottsága (Comitato per le Pubblicazioni degli Archivi di Stato). A levéltári hálózat pedig a Központi Állami Levéltárból, 68 Állami Levéltárból és 9 Levéltári Főfelügyelőségből (Soprintendenze Archivistiche) áll. , Mráz Vera SBORNIK ARCHIVNICH PRACI Vydává archivi Správa Ministerstva Vnitra, Praha. R. 5. c. 1—2. 1955* A csehszlovák levéltárak folyóirata elsősorban nagyobb terjedelmű levéltári anyagismertetéseket, valamint a levéltárak tudományos dolgozói által levéltári anyag alapján készített nagyobb, "magas tudományos színvonalú történeti monografikus tanulmány okát közöl. 1955. évi első számában az OPAVAI (troppaui) ÁLLAMI LEVÉLTÁR DOLGOZÓINAK KOLLEKTÍVÁJA az 1920—1938 között Moravská Ostrava-ban megjelent munkássajtót ismerteti. Morvaország északkeleti részének e nagy ipari centruma az első Köztársaság idején a haladó munkássájtó egyik fő megjelenési helye volt. Cseh, szlovák, német és lengyel lapok mellett többek között számos magyar lap és folyóirat is megjelent itt. L. KIJHÁTKOVÁ és V. PICKOVÁ az osztrák földművelésügyi minisztérium levéltárát dolgozza fel tanulmányában, KAREL BERAISEK cikke pedig * R. 1—í. ismertetését lei. LK 26. évf. 1955. pp. 354—356.