Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - IRODALOM - Kállay István: A Magyar Tanácsköztársaság államáról és jogáról. (Szerk. Halász Pál) (Állam- és Jogtudományi Intézet Tudományos Könyvtára, 9.) Bp., 1955. / 243–244. o.

Irodalom 243 A második sztrájkot az aug. 20-i bányászgyűlés előzte meg, ahol a munkások elhatározták, hogy a sztrájktörőkkel tovább nem dolgoznak. Az elégedetlenség fokozásához hozzájárult az is, hogy a munkások a helybeli lapokból tudomást szereztek arról, hogy az igazgatóság műszakonként 20—30 fillért készül levonni a sztrájk elnyomásában részt vett katonaság, csendőrség ellátási költségeire. Aug. 22~én kezdetét veszi a második sztrájk, az elkeseredett bányászok megrohanták a gépházakat, majd a bányatelepeken beszüntették a munkát. A bányaigazgatóság vezetőségét a munkások forradalmi fellépése pánikszerű félelembe ejtette, mert többen a bányászok közül kijelentették, hogy .„orosz módra" kell véget vetni a társaság kizsákmányoló uzelraeinek. A kijelentéstől maguk a hatóságok is megrettentek s a kért katonaságot a bányaigazgatóság rendelkezésére bocsátották. A munkások harcos fellépésétől megrémült igazgatóság aug. 26-án a bányászok követeléseit teljesítette, és így a bányászok 90%-a munkába állt. Aug. 28-án a sztrájk véget ért. A sztrájk eredménye általános béremelés volt, mely az összes munkáskategóriákra kiterjedt és általában 20%-os alapbéremelést jelentett. Az 1905-ös pécsi bányászsztrájk nagy hatást gyakorolt a környékbeli bányák dolgozóira, akiknek körében a pécsi sztrájk után kezdődtek meg a mozgalmak. A könyv értékét emeli, hogy a szerző az események egy-egy részét a forrásanyag szó szerinti közlésével bizonyítja. Negatívuma viszont abban mutatkozik meg, hogy a munka egysíkú és eseményszen'j. Szigetvari István TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ÁLLAMÁRÓL ES JOGÁRÓL (Szerte. HALASZ PAL) Bp. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1955. 168 p. (Állam- és Jogtudományi Intézet Tudományos Könyvtára, 9.) Népi demokratikus államunk történelmi elődje, a magyar Tanácsköztársaság jogalkotásának feldolgozása és ismertetése állam- és jogtudományi irodalmunk egyik fontos feladata. Néhány jelentős kezdeményezés már történt e téren, ezekhez csatlakozik a Halász Pál szerkesztésében megjelent tanulmánygyűjtemény is. A kötet három tanulmánya a Tanácsköztársaság állam-, költségvetési- és büntetőjogának egyes kérdéseivel foglalkozik. Sorrendben első közülük Pecze Ferencé: „A Tanácsok Országos Gyűlésének munkájáról." Elöljáróban a szerző az Országos Gyűlés megválasztásának és összehívásának körülményeit ismerteti, majd az Országos Gyűlésen megtárgyalt kérdések közül a gazdasági, külügyi és honvédelmi helyzet vitájával foglalkozik. A vita számos kérdésre irányította rá a figj^elmet, így a bürokrácia kiküszöbölésére, a munka termelékenységét emelő bérezés bevezetésére és a szocialista munkafegyelem megszilárdítására. Az Országos Gyűlés felismerte, hogy mindezek megvalósítására egy központi ellenőrző szervet kell létrehozni, ebbe a munkájába azonban nem vonta be megfelelő mértékben a munkások és parasztok tömegeit. „Súlyos hiba volt, —' írja a szerző — hogy nem tartották szem előtt a forradalmi marxista elmélet tanításának azt az alapvető tételét, hogy a népi államhatalomnak rendkívül fontos és állandó feladata biztosítani a tömegek bevonását az államigazgatás és ellenőrzés munkájába." (32. old.) Emellett figyelmen kívül hagyták a párt irányító szerepének jelentőségét is. A gazdasági, külügyi és honvédelmi helyzet megvitatása mellett az Országos Gyűlés kiemelkedő tevékenysége volt a magyar Tanácsköztársaság alkotmányának elfogadása. Az alkotmánytervezet kidolgozását megkönnyítette a már egy éve meglevő Orosz Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság alkotmánya, amely áz Országos Gyűlés haladó erői számára biztos támpontot nyújtott. A Magyar Tanácsköztársaság alkotmánya szerint az államhatalom legfőbb szerve a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése, melynek hatáskörébe tartozik az alkotmány meghatározása, a hadüzenet és a békekötés kérdése, az ország határainak megállapítása, nemzetközi szerződések kötése,'a kül- és belpolitika irányítása, a törvényhozás, a bíróságok és a véderő szervezetének megállapítása, az állampolgársági jog szabályozása, a kegyelem gyakorlásának joga. 16*