Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - IRODALOM - Iványi Emma: 1100 Jahre österreichische und europäische Geschichte in Urkunden und Dokumenten des Haus-, Hof- und Staatsarchivs. Hrsg. Leo Santifaller. (Publikationen dse österreichischen Staatsarchivs, Ser. 1.) Wien, 1949. / 231–233. o.

Irodalom 233 korlátozott terjedelmű kiadványba nem kerülhetett bele minden, ami fontos. Ez magától értetődik. A közölt iratok mind fontosak és jellemzők, a történetírás nélkülözhetetlen forrásai, azonban nyilvánvaló, hogy ezek önmagukban nem jelentenek szilárd vázat az osztrák állam és nép, valamint az Ausztriával kapcsolatban állott népek történetéhez. A közölt iratok kisebb része oklevéltani és kultúrtörténeti vonatkozású, a többi a politikai történet forrása. A legkorábbi oklevél 816-ból való, azutolsó irat (Bismarck távozása) 1890-ből. A 112 iratnak kb. fele a francia forradalom előtti időből származik. A politikai jellegű iratok a kis határgrófságból állammá fejlődő, majd a nagyhatalmak sorába lépő Ausztria történetét tükrözik. Minden egyes irat: egy lépcsőfok a Habsburg-ház emelkedésének útján, egy-egy új tartomány megszerzéséről, békekötésről, nemzetközi szerződésről számol be (ilyen pl. az európai haladást béklyóba kötő Szent Szövetség okmánya). Ebbe a gondolatmenetbe- illeszkedik a Magyarországra vonatkozó tíz irat is (a 6., 13., 26., 28., 33.a.—b., 37., 47., 95.. és 98. sorszámú irat): 1202. Egy burgenlandi falu első okleveles említése; 1276. Békekötés Habsburg Rudolf és Ottokár cseh király között, amelybe a magyar királyt is belefoglalják; 1421. Zsigmond magyar király leányát, Erzsébetet és ennek férjét, Albrecht osztrák herceget Magyarország és Csehország s egyéb tartományok örököseivé teszi; 1463. Békekötés III. Frigyes császár és Mátyás király között, mely szerint utóbbi lemondott Burgenland egy részéről; 1506. Szerződés I. Miksa császár és II. Ulászló cseh és magyar király között Ferdinánd főherceg és Anna királylány házasságára vonatkozólag; 1515. Szerződés. ugyanezek között ugyanezek, valamint Mária főhercegnő és a későbbi II. Lajos házasságára vonatkozólag. A kommentár megjegyzi, hogy ezen házassági szerződések alapián szerezték meg a Habsburgok Magyarországot. 1526. II. Lajos magyar király jelenti sógorának, Ferdinánd Osztrák főhercegnek, hogy a törökök betörtek Magyarországra és Péterváradot ostromolják; sürgős segítséget kér; 1598. Báthory Zsigmond lemond az erdélyi fejedelemségről II. Rudolf császár és utódai, a magyar királyok javára; 1867. Állami alaptörvény Ausztria és Magyarország ,közös ügyeiről; 1879. Az osztrák—magyar és a török kormány szerződése Bosznia és Hercegovina akkupációjáról. A HHSt. óriási anyagából kiválasztott politikai tartalmú iratok Ausztria szövevényes történetének jóformán csak egyetlen szálán vezethetnek végig s ez az osztrák birodalom kiépülésének és az osztrák államnak története. Emellett találunk az anyagban néhány oklevéltani szempontból fontos iratot (IX. századi okleveleket, a legrégibb német uralkodói papíroklevelet, a levéltár legrégibb német nyelvű oklevelét, híres hamisítványokat) és érdekes kultúrtörténeti dokumentumokat is (I. Miksa császár „Weisskunig" c. életrajzi regényének egy lapját, Luther Márton hittételeit, Adam. Riese matematikus, Tycho Brache és Kepler János csillagászok kérvényeit, Haydn, Beethoven, Goethe, Alexander Humboldt, Franz Grillparzer leveleit). Elfogadva a kötet összeállítóinak azt a bejelentését, amely szerint 100 irat nem nyújthat mindent, de fenntartva bizonyos véleménykülönbséget az anyagválogatás szempontjai és a történeti magyarázatok terén, összefoglalólag megállapíthatjuk, hogy a Faksimilewerk szép kiállítású, hasznos, értékes munka. Méltó ahhoza nagymultú intézményhez, amelynek iratait publikálja, segítséget nyújt a történetírás és a törtéheti segédtudományok művelői és a pedagógusok számára, felkelti a nagyközönség érdeklődését a történettudomány iránt. Felhasználva a Faksimilewerk tanulságait, magunk is kísérletet tehetnénk hasonló jellegű kiadvány összeállítására. Alkalmat adna ez értékes irataink újabb számbavételére, munkánknakszélesebb körökben való megismertetésére, s jól szolgálhatnánk vele az egyetemi és középiskolai történelemtanítás állandóan jelentkező igényeit is. . Iványi Emma