Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Iványi Emma: Beszámoló a Magyar Országos Levéltár 200 éves jubileumáról / 184–204. o.

198 Iványi Emma pán egymás kölcsönös tájékoztatására, hanem irányuljon egységes munkamódszerek kialakítására is. Michal Kusik rámutatott arra, hogy a csehszlovák történetírás, amelynek haladó volta a források objektív felhasználásától függ, már nem érheti be az otthon található levéltári anyaggal. A csehszlovákmagyar államhatár kettéosztotta az egykori történelmi megyéket, amelyeknek levéltárai az államhatár egyik vagy másik oldalán maradtak. A török megszállás folytán a magyar állam politikai és egyházi apparátusa a XVI—

XVII. században a mai Csehszlovákia területére szorult vissza, a # magyar központi hivatalok Pozsonyban működtek, az egyházi élet központjai Nagyszombatban, Pozsonyban, Kassán, Jászon alakultak ki. Az Alföldről a Felvidékre húzódó menekülők oda vitték megmentett irataikat is. A török kiűzése után a központi hivatalok Budán, az egyháziak Esztergomban és Egerben szerveződtek újjá. Az iratanyag tehát előbb északra vándorolt, majd vissza; különösen 1867 után gyűlt fel sok értékes levéltári anyag a magyar fővárosban, ami a nemzetiségek kulturális elszegényedéséhez vezetett. Mindebből az következik, hogy a két ország levéltárügyének a legszorosabb kapcsolatot kell fenntartania egymással. Elengedhetetlen, hogy ne csak a történészek, hanem a levéltárosok is közeledjenek egymáshoz rendszeres kölcsönös tanulmányi látogatások', bővebb mikrofilmcsere, eredeti anyag kölcsönzésének lehetővé tétele, szervezeti és módszertani tapasztalatok kicserélése, eredeti iratok kicserélése s mindenekelőtt levéltári leltáraknak, útmutatóknak stb. kiadása útján. Az Országos Levéltár eddig,9 kötetben közzétett alapleltárai igen sok értékes adatot tartalmaznak a csehszlovák levéltárosok szempontjából is. Walter Nissen felsorolta a Német Demokratikus Köztársaság több állami levéltárát, amelyekben lényeges magyar vonatkozású anyag található. A potsdami központi levéltárban a birodalmi szervek külügyi anyagában a birodalmi követek, a Merseburgban levő volt porosz állami titkos levéltárban a bécsi porosz követek jelentései, Drezdában szintén a külügyi anyag, a brandenburgi országos főlevéltárban a rendőrségi praesidiumnak a magyarországi politikai emigránsokra vonatkozó nyilvántartásai eddig fel nem használt forrásanyagot tartalmaznak a magyar történészek számára. A lipcsei és berlini történészeknek viszont magyar anyagra volna szükségük, mivel közülük többen foglalkoznak Magyarország történetével. Kívánatos, hogy a mikrofilmcserére irányuló tárgyalások mielőbb meginduljanak és a két Irszág történészei és levéltárosai közötti kapcsolatok szorosabbá váljanak. Borús József, a Hadtörténelmi Intézet bécsi kiküldöttje örömmel állapította meg, hogy a jubileumi ülésszakon néhány nap alatt jó nemzetközi együttműködés alakult ki, ami a nemzetközi helyzet enyhülésének következménye. Ennek hatása az osztrák levéltárakkal való kapcsolatunkban is megmutatkozik. A két állam között fennálló levéltári egyezmény a felszabadulás óta igen hasznosnak bizonyult, de nagyobb méretű kiaknázását megakadályozta Ausztria négyhatalmi megszállása. Ennek megszűntével azonban új lehetőségek nyíltak meg. Bécsben sokra értékelték a nyugati határon fennállott műszaki zár megszüntetésének tényét. Köszönetét fejezte ki Gebhardt Rathnak, az Osztrák Állami Levéltár főigazgató-