Levéltári Közlemények, 27. (1956)
Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Ember Győző: A kétszázéves Országos Levéltár / 3–30. o.
A kétszázéves Országos Levéltár 17 Az összevonás részben mindjárt 1875-ben,, részben az azután következő években folyamatosan történt, ahogyan a raktári viszonyok lehetővé tették. Először a négy legfontosabb központi kormányhatóságnak, a magyar és az erdélyi kancelláriáknak, a magyar helytartótanácsnak és az erdélyi főkormányszéknek az iratait csatolták a régi országos levéltárhoz az új Országos Levéltár keretében. Később került sor a magyar kamara irattárának és levéltárának, az erdélyi kincstartóság irattárának és az erdélyi fiskális levéltárnak, a. magyar kúria és az erdélyi tábla levéltárainak, az 1848/49-i minisztériumok és az önkényuralom idején 1849 és 1867 között működött országos kormányszervek irattárainak az átvételére, hogy csak a legnagyobbakat említsük az államkormányzati vonatkozásban 1867-tel záruló feudális korszak kormányhatósági és felsőbírósági levéltárai és irattárai közül, amelyek igen sok más, kisebb-nagyobb hatóságnak és hivatalnak az iratait is magukban foglalták. Az így egybegyűlt iratanyag terjedelemben sokszorosan meghaladta a régi országos levéltár anyagát. Elhelyezése nagy gondot és nehézséget okozott. A budai Várban a belügyminisztérium régi — korábban a helytartótanácsnak helyet adó — épületében zsúfolták össze. Egy 1893-i adat szerint ,,83 kisebb-nagyobb helyiség, az egyablakos szobától a tizenkétablakos teremig, állt a rendelkezésére". 2 ? Ez az elhelyezés komoly akadálya volt mindennemű levéltári munkának és erősen nehezítette a levéltárat immár nagyobb számban és behatóbban használni óhajtó kutatók igényeinek a kielégítését is. Közel fél évszázad telt el addig, amíg minden levéltár legnagyobb problémája, a férőhely kérdése, az Országos Levéltár mai épületének a felépítésével egyidőre nemcsak kielégítő, hanem a levéltári technikai követelmények akkori fokához mérten kitűnő megoldást nyert. Ebbe az immár nem átalakított, hanem — ugyancsak a budai Várban — levéltárnak tervezett épületbe, amelynek megépülése Csánki Dezsőnek, az Országos Levéltár akkori vezetőjének, elévülhetetlen érdeme, az 1920-as évek elején költözött át az intézet. Ma már ennek az épületnek a raktárai is szűknek bizonyulnak, s az Országos Levéltár által átvett iratok egy részét kénytelenek vagyunk szükségmegoldásként más helyen őrizni addig, amíg a második világháborúban leomlott raktárrész felépítésére és a raktárak bővítésére sor kerül. Szűknek bizonyulnak az új épület raktárai, mert az Országos Levéltár, mint az ország hosszú ideig — a Hadtörténelmi Levéltárnak az első világháború után történt megszervezéséig — egyetlen, illetve azóta egészen 1953-ig — a Központi Gazdasági Levéltár felállításáig — egyetlen polgári (nem katonai) központi állami levéltára, nemcsak a már említett — és a későbbi évek során más továbbiakkal kiegészülő — feudáliskori kormányhatósági és felsőbírósági levéltárakat és irattárakat vette át, hanem folyamatosan — általában, de nem következetesen, 32 év elteltével — a polgári korszak minisztériumainak és felsőbíróságainak irattári íS Pauler Gyula: A Magyar Királyi Országos Levéltár. Magyar Könyvszemle. 1893. 130. 1. 2 LevéíMni teözletméíiyiak
