Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Mijatev, Petăr: A bolgár levéltárügy Bulgáriának a török uralom alól való felszabadulásától az Állami Levéltári Fond 1951. évi létrejöttéig / 163–183. o.

A BOLGÁR LEVÉLTÁRÜGY BULGÁRIÁNAK A TÖRÖK URALOM ALÖL VALÖ FELSZABADULÁSÁTÓL AZ ÁLLAMI LEVÉLTÁRI FOND 1951. ÉVI LÉTREJÖTTÉIG Bulgáriának a török uralom alól 1878-ban megtörtént felszabadulása a bolgárlakta földeken mindenütt jelentős levéltári örökséget talált. Ez az örökség elsősorban az ország előbbi urainak azon állami irataiból állott, melyek a bolgár városokban és falvakban működött különböző közigazgatási központok és székhelyek kiterjedt igazgatási tevékenysége során jöttek létre. E levéltári örökség egy részét a bolgár területek kiürítése alkalmával a törököknek sikerült elszállítaniuk, másik részét megsemmisítették, a többi része azonban Bulgáriában maradt és a mai napig megőrződött. A török nyelvű dokumentumokon, a hivatalos oszmán hatalom állami iratain kívül megőrződtek olyan bolgár nyelvű levéltári anyagok is, melyek a török hódoltság utolsó, a megújhodás kora néven ismeretes évtizedeiben keletkeztek. Ezek a bolgár iparosréteg, az olvasókörök, a művelődési társaságok, a jótékonysági bizottságok és társaságok, a forradalmi bizottságok tevékenységének eredményeképpen keletkezett iratokból, továbbá magánszemélyek kereskedelmi irataiból, irodalmárok, politikusok, forradalmárok stb. levelezéséből állanak. Ilyen volt az a levéltári dokumentumanyag, mely nyolc évtizeddel ezelőtt az újonnan felszabadult bolgár állam kezére jutott. A szó szoros vagy akár tágabb értelmében is vett levéltárügyről azonban a felszabadulás utáni első években még nem lehetett beszélni.

1 1 A levéltárügy rendszeres levéltári anyaggyűjtő munkát, a begyűjtött anyag megőrzésére különleges körülmények biztosítását, különleges berendezést, különleges gyakorlati és tudományos feldolgozást és végül különleges technikát (a következőkben a szerző által részletesen megmagyarázott e fogalom kifejezésére az eredeti bolgár szöveg a nálunk nem használt „ökonomika" kifejezést használja. — Ford.) feltételez. Levéltári technikán mindazon ismeretek összességét értjük, melyek a levéltár épületére, beosztására, belső berendezésére, higiéniájára, valamint azokra az intézkedésekre vonatkoznak, melyek a levéltári anyagnak víztől, nedvességtől, tűztől, rovaroktól való megóvásával kapcsolatosak. Ilyesmi nem létezett Bulgáriában sem a felszabadulást követő első években, sem pedig később és ezért, amikor a felszabadulás utáni első években Bulgáriában levéltárügyről beszélünk, elsősorban, azokat az intézkedéseket és erőfeszítéseket értjük, melyek a levéltári anyag felkutatására, gyűjtésére és raktározására történtek, avégett, hogy a történetírás számára való fennmaradásuk mindaddig bízosíttassék, míg modern elrendezésükre és felhasználásukra sor nem kerül. 11*