Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Goldinger, Walter: Az osztrák levéltárak 1918–1945 között / 152–162. o.

Walter Goldinger eddig meghiúsult tervet is. Ez az osztrák központi hatóságok közös levél. tárának gondolata volt, melyet Heinrich Kretschmayr

11 már 1913-ban a közigazgatás megreformálására kiküldött bizottság elé terjesztett, s melyet már megelőzőleg Michael Mayr

1- képviselt a nyilvánosság előtt. Az ez irányban tett első lépést az jelentette, hogy Kretschmayr keresztül tudta vinni az Állami Igazságügyi Hivatal, a Legfelsőbb Bíróság (1749—1848) és az Udvari Törvényhozó Bizottság levéltári anyagának az Állami Belügyi . Hivatal mellett működő Általános Levéltárba való átadását. Az 1921-ben megtörtént bővülése után a levéltár nevét is ,.Belügyi és Igazságügyi Állami Levéltár "-ra (Staatsarchiv des Innern und der Justiz) változtatta, jeleként azon igyekezetének, hogy a minisztérium kötelékéből szervezetileg kiváljék és megkísérelje a tisztán szaklevéltárrá történő átalakulást. Az előtérben természetesen mindent megelőzve a levéltárak felszámolásának és a ténylegesen már a békeszerződés és a későbbi levéltári egyezmények megkötése előtt megindult támadások (elég itt csak a tiroliak innsbrucki eljárására gondolnunk) minden erőt igénybe vevő elhárításának kérdései állottak. Mindezt nem szükséges részletesen követnünk, minthogy erről Bittner Bécsre,

18 Stolz pedig Tirolra

14 vonatkozólag úgyis részletes tájékoztatást nyújt. , A levéltárügy tárcahovatartozását illetőleg különben egészen az új szövetségi alkotmány életbeléptéig változatlanul a Monarchiától átvett szervezet volt érvényben. Legalábbis az Állami Belügyi Hivatal arra törekedett, hogy ezen a területen a régi cs. k. minisztérium hagyományait.folytassa s a tárcahovatartozás megváltoztatásáról hallani sem akart. A levéltárüggyel kapcsolatos feladatkörének egy részét a minisztérium ,,16. osztály" elnevezéssel a korábbi Nemesi Levéltárra bízta. Később ez az osztály a Szövetségi Belügyminisztérium 12. osztályába, végül pedig a Szövetségi Kancellári Hivatal 4. osztályába olvadt. A sors különös játéka volt az, hogy az új osztrák állam élére ugyanaz a Michael Mayr került, aki mint gyakorló levéltáros, szavát már az elmúlt évtizedekben is alapvető reformok mellett emelte fel, és múltját, levéltáros voltát a fiatal köztársaság szövetségi kancellári székében sem tagadta meg. Mindenekelőtt régi gondolatának megvalósítására törekedett: szakmai csúcsszervet teremteni az osztrák levéltárügy számára és létrehozni a levéltárak egyfajta önkormányzatát. 11 SzüL 1870. júl. 15. (Brück a. d. Leitha), megh. 1939. júl. 21. (Bécs). Nekrológokat írtak: Bittner, Almanach d. Wiener Akademie d. Wissensch. 90 (1940). 246—257, Bauer, Wilhelm, Mitt. d. Inst, f. Geschichtsl 53 (1939). 236—239: Lorenz, Reinh., Historische Zeitschr. 164, 218 sk. 1. 12 Szül. 1864. ápr. 10 (Adelwang, Felsőausztria), megh., 1922. máj. 22. (Waldneukirchen, Felső-Ausztria). Stolz, Otto: Geschichte und Bestände des staatlichen Arehives (jetzt Landesregierungsarchives) zu Innsbruck. Inventare österreichischer staatlicher Archive 6 (1938). 62 skk. IL; Heuberger, Mitt. d. Inst. f. Geschichtet 39, 325 sk. 1.; u. ő; Deutsches Biogr. Jahrbuch 1922, 186 sk. L. 13 Gesamtinventar 1, 38* skk. IL; u. 6; Die zwischenstaatlichen Verhandlungen -über das Schicksal der österreichischen Archive nach dem Zusammenbruch Österreich-Ungarns. Archiv f. Politik u. Geschichte 3 (1925). 58—95. 14 Stolz, id. h. 27 skk.