Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Haas, Antonin–Hradecký, Emil: A prágai Központi Állami Levéltár rendi eredetű fondjai / 136–151. o.

150 Antonin Haas

—Emil Hradecky véljük, tehát a továbbiakban csupán felhívni a figyelmet a levéltári fondók eme csoportjában a legkifejezőbb és legértékesebb egyes kataszteri felvételekre. A legrégibb cseh kataszter az 1653—55 közti évekből vaáó adójegyzék. Ez a maga korában egész Középeurópában egyedülálló forrás a harmincéves háború utáni kritikus pillanatban 27 kéziratos foliokötetben részletes leírást ad valamennyi cseh tartományról, ideértve a glatz-i grófságot is. Az egyes uradalmak szerint haladva a városok, mezővárosok, falvak és tanyák keretében leírja az egyes gazdaságokat és házakat a gazda vezetékes keresztnevének megjelölésével, földjének hozzávetőleges méreteivel és további, a gazdaság állatállományára és esetleges a kézműves vállalkozására utaló megjegyzésekkel. Ha van egyáltalán valami, ami ennek a forrásnak alapvető jelentőségét csökkentheti, akkor legfeljebb két tényt említhetünk meg; az egyik az, hogy az adójegyzék egészéhez képest egyes jelentéktelen részek elvesztek, a másik az, hogy a kataszter kizárólag a jobbágyok földtulajdonát (az ún. rusticalia-t) érinti és teljesen mellőzi a földesúri tulajdont (az ún. dominicalia-t). Ezek közül az első hiba nem csökkenti az adójegyzék történeti értékét, mert a hiányzó részek a későbbi forrásokból tökéletesen rekonstruálhatók, a másik hibát pedig legalább részben kiigazítja a következő, az ún. Mária Terézia-féle cseh kataszter. Ez két önálló részből áll: a Mária Terézia-féle rusticalis kataszterből és egy hasonlóan szervezett dominicalis kataszterből, amelyet hivatalosan exaequatorium domirácalenak neveztek. A rusticalis kataszter az adó jegyzék javításaként (rectificatiojaként) jött létre 1713—1748, (amikor kihirdették) illetőleg 1757 közt, (amikor az átdolgozott végleges szöveg közzétételére került, sor.).Az exaequatorium ugyancsak az 1749—1756 közti évekből származik, de olyan . apparátussal vették fel, hogy a benne leírt állapotot néhány rokon forrás segítségével megbízhatóan visszavetíthetjük néhány évtizeddel. Míg az adójegyzék esetében csak a kataszteri felvétel végső eredménye maradt fenn, a Mária Terézia-féle mindkét kataszter esetében a végső kataszteri felvételek kötetei mellett szinte teljes egészében fennmaradt a mérhetetlenül gazdag előkészítő anyag, amely részletes tanúsítványok és bizottsági levelek mellett nagy mennyiségű írott bizonylatot is fenntartott, gyakran ismeretlen, sokkal régebbi iratok másolatát és kivonatát. Ennek az anyagnak terjedelme többezer vaskos csomóra rúg, mert a Mária Terézia-féle kataszter készítőinek érdeklődése nem állott meg az egyes telkeknél és a legalapvetőbb gazdasági tényéknél, hanem nyomon követte a jobbágyi és földesúri tulajdon mennyiségét és minőségét egészen a helynevek szolgáltatta egyes földcsoportokig, gondosan megfigyelve az egész gazdasági életet és annak minden megfogható tényét.. Ezért főképp a kataszter előkészítő anyaga olyan teljes és részletes képet rajzol a XVIII. sz. első felének Csehországáról, hogy a történettudomány valamennyi ága szempontjából alapvető jelentőségét szükségtelen tovább fejtegetni.' A következő cseh kataszter az 1785—1789 között felvett ún. II. József-féle kataszter már más gazdasági elképzelések hatása alatt jött létre, s ezért nem is rendelkezik egyetemes jelleggel. Ez a kataszter már csak a megművelhető föld részletes leírására és jövedelmének részletes megállapí-