Levéltári Közlemények, 27. (1956)
Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Haas, Antonin–Hradecký, Emil: A prágai Központi Állami Levéltár rendi eredetű fondjai / 136–151. o.
148 Antonin Haas —Emil Hradecky 1627 után a cseh helytartóság kancelláriájánál maradtak és ma a volt prágai helytartósági levéltár ún. régi rendezésében L 34 jelzet alatt külön osztályként találhatók, A tulajdonképpeni országgyűlési irattár tehát az 1789—1911 közti éveket felölelő viszonylag rövid időszak iratait tartalmazza kivéve a megerősödött abszolutizmus 1852—1861 közötti időszakát, amikor az országgyűlés nem ült össze. így az irattár két részre oszlik: a régi. időszakból az 1842 utáni korszak iratai a legfontosabbak, amikor a cseh rendek egy része a reakciós bécsi rezsimmel szemben ellenzékbe vonult és a liberalizmushoz közeledett. De a nemesség játszotta a főszerepet a második korszak (1861—1913) országgyűlésein is egészen az általános választójog bevezetéséig, s így az országgyűlési iratok főképp azt bizonyítják, hogy az ország akaratának -formálisan legfőbb képviselője továbbra is a feudális urak és a burzsoázia hozzájuk húzó részének szócsöve maradt. Sokkal gazdagabb és nagyobb anyagot nyújt a rendi, illetőleg országos önkormányzat legmagasabb végrehajtószervének, az országos választmánynak anyaga (1722—1928). A legrégibb korszakból csak az 1722—1783 közti évek ügyiratainak, tárgyára való tekintet nélkül egységes időrendi sorozatba rendezett, 676 kartonból álló anyaga maradt fenn. 1791től kezdve mind az iratok, mind a hivatali és segédkönyvek fennmaradtak, mégpedig kettős irattári rendszerben: az 1791—1873 közti régebbi rendszer 371 kartonból és 1050 csomóból áll, az újabb, 1874—1928 közti rendszer több mint 7500 csomóból. Az iktatókönyvek 1790—1928 között mindkét rendszerre nézve egységes sorozatot alkotnak, s szamuk 1964 kötet; ehhez csak valamivel kisebb számú lajstrom- és mutatókönyv csatlakozik. A fond fontossága és jelentősége az országos választmány funkciójából és sokoldalú tevékenységéből következik. Már a legrégibb korszak iratai is alapvető források az ország gazdaságának, gazdasági állapotának, a jobbágyok szociális helyzetének, a földesúri és jobbágyföldek csehországi arányának és az ipar kezdeteinek megismerése szempontjából. Még sokoldalúbb az újabb anyag, amely általános gazdasági, társadalmi és kulturális, valamint vallási kérdések mellett lehetővé teszi, hogy a közlekedés fejlődését, a vasút kialakulását, az egészségügy és szegényügy' fokozatos alakulását és főképp a cseh mezőgazdaság fejlődését is nyomon követhessük. Különösen kézzelfoghatóan mutatkozik nieg a pénzintézetek, a kereskedelmi és iparkamarák kiépítése, általában a kapitalizmus fejlődése és megszilárdulása Csehországban, melyet a munkásság borzalmas helyzetéről: a munkanélküliségről és a munkanélküliség enyhítését célzó sikertelen törekvésekről szóló jelentések kísérnek. Időrend szerint az országos választmányéhoz csatlakozik az országos képviselőtestület (1929—1938). iratanyaga, melyet a közigazgatás megszervezéséről hozott 1927. évi törvény mint a leszűkített országos önkormányzat többé-kevésbé formális kifejezőjét hívott életre. Ennek volt ugyan külön titkársága, de ügyeit az országos hivatal (mely másodfokú állami hivatal volt) intézvén, tulajdonképpen külön irattár itt nem is alakulhatott ki. A fond ezért csak'jelentésekből, javaslatokból, előterjesztésekből, a teljes ülésekről és a bizottsági ülésekről készült sokszorosított jegyzőkönyvekből, összesen mintegy 60 kartonból áll. Ezek az iratok a fond kis terjedelme ellenére is az Első Köztársaság kora politikai viszonyainak fontos forrásai,
