Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Haas, Antonin–Hradecký, Emil: A prágai Központi Állami Levéltár rendi eredetű fondjai / 136–151. o.

144 Antonin Haas—

Emil Hradecky alatt némileg megváltozott formában, de a döntés jogától megfosztva az országos választmány tovább működött. A rendi kancelláriák majdnem teljes megszüntetése

4 a rendi tényezőket arra késztette, hogy az országgyűlés mellett állítsanak fel kancelláriát és az országgyűlésnél történő jegyzőkönyvezés szilárd rendszerének kialakítására törekedjenek. Az országgyűlési tárgyalásokhoz kapcsolódó iratokat mindeddig az országos.választmány vagy a cseh helytartóság, esetleg a kamara irattárában helyezték el, 1789-től kezdve azonban önálló országgyűlési regisztratúra keletkezett, mely II. József halála után is élő irattár maradt. A rendeknek az uralkodó halálával sikerült elérniök az országos választmány és a legfőbb adóhivatal hagyományos német elnevezése (königliches Obersteueramt) alatt összefoglalt egész régebbi kancelláriai rendszer visszaállítását. Ennek legjobban kiépített része a hajdani rektifikációs kancellária utóda, a rendi rektifikatórium lett. Mert bár II. Józsefnek kevéssel halála előtt sikerült keresztül vinnie az elkészült és 1789-ben be is fejezett kataszter életbeléptetését, a császár halála után a rendek nyomására azonnal visszaállították a „Mária Terézia-féle adórendszert". 1792-ben azután megegyezés jött létre, mely lényegében egyrészt a régi Mária Terézia-féle jobbágyiöídekről fölvett kataszter és a földesúri exaequatoria, másrészt az egységes József-kori kataszter kombinációja volt. A rendi rektifikatóriumnak az a feladat jutott, hogy e kataszteri felvételek alapján a konkrét földadókivetés alapját elkészítse, az egész anyagot 'nyilvántartásba vegye, kiegészítse és különböző javításokkal az állandóan változó viszonyokhoz alkalmazza. A legfőbb adóhivatal és a rektifikációs kancellária régi irattárait a visszaállított rendi hivatal lezárta és a maga nagyszámú irataival egy új irattár alapjait vetette meg. Ezt ma egyszerűen rektifikatóriumnak nevezzük: azokat az új kataszteri felvételeket azonban, amelyeket az 1792-i megegyezéses adórendszer bevezetése és fenntartása során készítettek, még a rendi rektifikatóriumnál is a tágabb értelemben vett II. József-kori kataszter részének tekintették. Időközben 1802-ben sor került a legfőbb adóhivatalnak rendi kancelláriai igazgatósággá való átalakítására. A rektifikatórium az igazgatóság alárendeltségében régi neve alatt folytatta tevékenységét egészen 1842-ig, mikor számvevőségét az addig független rendi országos hitelszámvevőséggel egyesítve megalakították az egyesített rendi számvevőséget (Vereinigte Ständische Buchhaltung), amelyhez hitelpénztár is tartozott. Az adóügyeket ugyan továbbra is a rendi rektifikatórium irattárában helyezték el, a többi ügy (az országos hitel, vagyon és az országos intézmények ügyintézése) intézésére azonban külön fondót hoztak létre, az „Országos rendi pénztár és számvevőség"-et. Az utolsó ún. „stabil" kataszter, melynek készítésén már 1817 óta dolgoztak, már tisztán a földesurak ügye volt. Még ennek befejezése és életbeléptetése (1860) előtt 1848 fordulatot jelentő esztendejével kapcsolatban sok közismert változásra is sor került. De a 4 Az ország gazdálkodásának intézésére — a még a rendek kezében maradt szektorait illetőleg — csak a rendi főpénztár (Ständische Obercassa) és a külön pénztárral rendelkező országos hitelszámvevőség (Landständische Kreditsbuchhalterei) maradt meg a rendeknél — utóbbi még az országos választmány visszaállítása után is megtartotta függetlenségét. \