Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Ember Győző: A kétszázéves Országos Levéltár / 3–30. o.

10 Ember Győző A megalakulás után tovább folyt az iratgyűjtés, berendezték a két helyiséget, megkezdték az iratok rendezését, segédkönyvek készítését. A helyettes országos levéltárnok mellé előbb két, majd további két segéderőt — adiunctus — rendeltek, akik helytartótanácsi tisztviselők voltak, s napi 2 órában külön díjazás ellenében végezték a levéltári munkákat. 1765-ben került sor a levéltár szervezetének bővítésére, különböző kérdéseinek tüzetesebb rendezésére. Balogh László helytartótanácsi tanácsos előterjesztése alapján az akkor ülésező országgyűlés foglalkozott a levéltár ügyével, elkészült egy új törvénytervezet, amelyet a rendek képviselői elfogadtak, az uralkodó is hozzájárult, becikkelyezése azonban elmaradt. Ennek ellenére ezt a tervezetet, amely az 1723-i alaptörvényt fejlesztette tovább, törvényerejűnek tekintették, és a levéltárat ennek megfelelően szervezték és szabályozták. Az 1765-i országgyűlés nem fukarkodott, amikor a levéltár szervezetét kibővítette. Az országos levéltárnok (ordinarius regni archivarius) mellé országos allevéltárnokot (vicearchivarius regni), két jegyzőt (cancellista) és egy ún. járulnokot (accessista) — lényegében aljegyzőt — rendelt, továbbá egy házfelügyelőt (inspector domus) és két hajdút (hajdo) is rendelkezésére bocsátott, az utóbbiakat nem csupán a levéltár, hanem az egész országház szolgálatára szánva. • A valóságban ennél jóval szerényebb keretek között bővült a levéltár szervezete. Balogh László helytartótanácsi tanácsos személyében a nádor betöltötte az országos levéltárnoki állást. Az a tény, hogy ilyen magasrangú személyre bízta a levéltár vezetését, újabb bizonyítéka annak, hogy jelentőségét milyen nagyra értékelte. Allevéltárnok Nisnyánszky József lett, aki már 1763-ban az akkor meghalt Csintó Imre örökébe lépett. Két jegyző és egy aljegyző helyett csak egy jegyzőt nevezett ki a nádor, de továbbra is fenntartották azt a gyakorlatot, hogy helytartótanácsi aljegyzők mellékesen a levéltárban is dolgoztak. Házfelügyelő és két hajdú helyett egyetlen hajdú is elegendőnek bizonyult az országház helyiségeinek rendbentartására.

12 A későbbi években — egészen 1874-ig, a régi országos levéltár beleolvadásáig az újba — ez a szervezeti keret nem bővült tovább. Sőt, voltak olyan időszakok, amikor vagy a levéltárnoki, vagy az allevéltárnoki, 12 Balogh László előterjesztését a nádorhoz az 1765-i országgyűlés végzéseivel és azok megvalósulásával kapcsolatban 1, Orsz. Lvt. Regnic. lvt. Lad. F. Fase. D. No. is — Az 1765-i eseményekkel részletesen foglalkozott Jakab Elek: i. m. 83—95. 1. Ö azt állította, hogy „a magyar országos közlevéltár megalapítását 1765-re kell tennünk". (I. m. 83. 1.) Ez az állítás hosszú ideig elfogadásra talált. (L. pl. Kossányi Béla: A Magyar Királyi Országos Levéltár. Bp. 1938. 3. 1.) Téves voltára Bottló Béla kutatásai világítottak rá, ő tisztázta, hogy a régi országos levéltár alapítási éve nem 1765, hanem 1756 volt. »