Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Maksay Ferenc: A Thököly-szabadságharc levéltára / 65–79. o.

78 Maksay Ferenc utáni eseményekről. A felkelők egyes csoportjait írásban biztosították a csatlakozás esetén rájuk váró előnyökről. Többen állíttattak ki maguknak bizony ságlevelet arról, hogy a szabadságharc idején hívek maradtak a császárhoz, mások — különösen ha politikai magatartásukért fogságra vetették őket — kezeslevelet hoztak további hűséges viselkedésükről. Sokan hűségfogadalmat tettek vagy igértetet, hogy többé nem tartanak fenn »lázadókkal« összeköttetést. Egy-két kuructól származó hűséglevél, meg bizonyságlevél is megmaradt. Említést érdemelnek még a katonai, valláspolitikai és gazdasági tárgyú iratok. Csupán csekély töredékük kuruc eredetű. XII. Levelek. 1672—1691. 10 csomó Az ide beosztott, nagy többségükben nem-kuruc eredetű levelek (eredetiek, fogalmazványok, másolatok, elszórtan levelesfüzetek) a XVII. század 70—80-as éveinek szinte minden élet jelenségéről igen sokszínű és éppen ezért alig rendszerezhető adatokat hoznak a kutatás számára. A hadi-, kül- és belpolitikai eseményekről szóló beszámolók, parancsok és az eseményekre vonatkozó utalások új részletekkel gazdagítják a kuruc mozgalmak történetét (ilyenek pl. foglyoknak felterjesztéseikben leírt hadiélményei vagy kuruc fenyegetőlevelek a városokhoz). Űj színnel gazdagodik a korszak gazdaságtörténete (megyék, városok levélváltása a császári főparancsnokokkal adó-, elszállásolási ügyekben, felvidéki kereskedőcsalád üzleti levelezése, a birtokkobzások s a kincstári gazdálkodás megannyi más dolgában kelt kamarai kiadványok, jobbágypanaszok), a kultúrtörténet (családi levelezés). Többé-kevésbé teljes sorozatként maradtak meg a császári parancsnokokhoz (Caraffa, Rabattá, Strassoldo) és a Lederer eperjesi kereskedőcsaládhoz írott levelek, az országbírói fogalmazványok, továbbá egy-két helyi kincstári szerv (élelmezési biztos, harmincados, udvarbíró) iratanyaga. XIII. Labanc iratok 1 1/2 csomó 1. Kérvények, jelentések 1. Lipót királyhoz. 1673—1690. 2. I. Lipót kiadványai, főhercegi kiadványok. 1672—1691. 3. Eszterházy Pál nádor kiadványai. 1675—1689. 4. Vegyes kérvények. 1672—2690. 5. Vegyes iratok. 1671—1694. 6. Nyomtatványok. 1672—1691. Az I. Lipót császárnak és híveinek egykori rendezések során, mintegy véletlenül, a kamarai Lymbusba sodródott és onnan meg a Thököly-levéltárból idekerült, iratanyaga olyan darabokból áll, amelyek között nem sok a szerves összefüggés, s amelyeket a kutatóknak csak más egykorú királyi hivatali iratsorozatokkal együtt tanácsos felhasználni. A kuruc szabadságharcok történetkutatója csak elszórt adatokat talál majd itt, elsősorban a fölkelők ellen tett intézkedésekre. Jelentések, följegyzések beszélnek kuruc cselekményekről s az azok során elszenvedett veszteségekről, kuruc hadifoglyokról; kurucokhoz küldött követek írják le beszámolójukat. A bukás után mindennapossá válik a birtokkobzás, másfelől pedig a kurucok elleni harccal vagy tőlük való átállással szerzett érdemek jutalmazása.