Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Maksay Ferenc: A Thököly-szabadságharc levéltára / 65–79. o.

76 Maksay Ferenc VII. Vegyes kuruc iratok. 1871—1685. 1/20 csomó Az itt található iratok egy része a politikai történet számára is jelentős: így a bujdosók 1673-ban kelt unió-okmánya, följegyzések hadieseményekről, kurucok működéséről, az 1683-i kassai gyűlésből a törökhöz küldött követ utasítása. A hadseregszervezésre vonatkozó és más katonai iratok közül itt őrzik az udvari gyaloghadnagyok utasítását, egy vár ellenőrzésére kiküldött bizottság jelentését,. egy hadseregélelmezési kimutatást, kuruc katonai parancsnokok kiadványait (Teleki pátense vagabundusok ellen, felhívások megyékhez, falukhoz, szabadság-levél), foglyok vallomásait és császári parancsnokoktól a fegyverszünet idején kurucoknak adott útleveleket. Néhány más, kisebb jelentőségű irat a Rákóczi- és Thököly-uradalmák birtokjogi védelmével és gazdasági igazgatásával foglalkozik. VIII. Thököly családjának iratai. 1648—1703. 1 1/2 csomó 1. Thököly Istvánnak és a Thököly-család más tagjainak iratai. Thököly Imre egykori levéltárában a megelőző kor iratai közül a fejedelem apjának, Thököly Istvánnak — árvái főispán, táblai ülnök, a Felvidék egyik leggazdagabb nagybirtokosa volt — elsősorban birtokjogi iratait őrizték meg. Levelei — többek között — az evangélikus egyház dolgaival foglalkoznak, érintik zsoldosok fogadásának ügyét, vagy családi vonatkozásúak. Thököly István egy, az ő pártfogásával külföldön tanuló diákkal is leveleket váltott. Thököly Imre nővéreinek (főként Katalinnak, aki előbb Pápára, Eszterházy Ferenchez, majd Jörger Károlyhoz ment feleségül, azután Évának, Eszterházy Pál nádoi feleségének) gazdasági és családi vonatkozású iratai (levelek, konvenciók stb.) vannak itt. 2. Levelek, kérvények Zrínyi Ilonához, 1675—1687. 3. Zrínyi Ilona kiadványai. 1675—1683. Zrínyi Ilona széleskörű levelezése főleg első férje halála után bontakozik ki. Ez időtől fogva önállóan vezeti az óriási Rákóczi-birtokok ügyeit és van szava politikai kérdésekben is. Visszautasítja Wesselényi Pálék felhívását, amelyben a felkelők ügyének akarják őt megnyerni. A 70-es években még császári tábornokokkal cseréli ki politikai-hadi híreit és a nagy haditerhekre való hivatkozással igyekszik náluk várőrség-, katonatartási kötelezettségeinek csökkentését elérni. Követet küld a kancelláriához, Saponara császári biztostól érkezik levele, meghívót kap az 1681-i országgyűlésre, majd beszámolót a tárgyalásokról, de emellett kapcsolatot tart fenn Erdélyivel és a 70-es évek végén fonódnak már Thökölyvel való kapcsolatának szálai is. A megyék rendszeresen fölkeresik követeikkel a hatalmas birtokok úrnőjét. Tárgyalások folynak a katolikus egyház képviselőivel is. Munkács ostroma alatt a császári hadműveletekről kap híreket; a lengyel király támogatás helyett csak vigasztalást küld neki. Híveivel, az udvarbírókkal, idegen urakkal vagy kereskedőkkel a birtokok és a háztartás vezetéséről, birtokjogi érdekeinek védelméről folytat levelezést. Iratai közt tisztviselői reverzálisokat és kezesleveleket is találunk.