Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Maksay Ferenc: A Thököly-szabadságharc levéltára / 65–79. o.

A Thököly-szabadságharc levéltára T.í kérték vagy megbízatást gondozásukra. A megye és az udvarbírók a Kamarának, a Kamara ThÖkölynek tett jelentést az elintézett ügyekről. Állandóan foglalkoztatta a Kamarát a harmincadvámok dolga is: a városok és a kereskedők harmincadmentessége, az áruk elkobzása. A harmincadosok ilyen kérdéseire válaszolva a Kamara írásban adta meg döntéseit. Gyakran intette a harmincadosokat a tarifa megtartására. Érkeztek hozzá jelentések a bányákból is, legtöbb a sóbányákból: elszámolások a termékekről, beszámolók a termelés, a szállítás, az értékesítés, a bányák bérbeadása problémáiról. A Kamara ügyelt föl a salétromtermelésre is. A pénz- és- terményadó behajtása a megyék és városok útján ment végbe és jórészt rájuk nehezedett az élelem- és hadianyagfuvarozás, valamint a közmunkák {várjavítás, rombolás) végeztetése. A városok mesteremberek küldésére kaptak parancsot. Az ezekkel járó alkudozások, enyhítés-kérések állandó levelezést, követek útján való közvetlen érintkezést tettek szükségessé. A beszolgáltatott gabonát gabonaházakban tárolták, majd onnan utalták ki. Az »annonarius-«-ok a Kamarától kaptak irányítást. Levélváltást folytatott még a Kamara az adószedőkkel, továbbá azokkal a nagybirtokosokkal, akik egy-egy várőrség tartását vállalták. Jelentős kincstári jövedelemforrás volt az egyházi eredetű dézsma, melynek egy részét a Kamara közvetlenül hajtotta be, más részét megbízottai útján bérbeadta. A dézsmaszedőkkel, a megbízottakkal és bérlőkkel a Kamara sűrű levelezést folytatott, főként a mentességek, a dézsma behajtása és beszolgáltatása tárgyában. A Kamarának adásvételi, pénz- és kölcsönügyletei is voltak, adósságokat kellett beszednie. Az erre vonatkozó levelek mellett egyezség- és szerződés-fogalmazványok is maradtak ránk. A pénzügyigazgatás e számos ágazatának ellátására a Kamara igen sok helyi tisztviselőt alkalmazott. Utánpótlásuk, újak beiktatása, állandó ellenőrzésük, eJszámoltatásuk és illetményeik kiutalása a Kamara rendszeres munkái közé tartozott. A városokat is ő szólította fel tisztviselőik pénzügyi ellenőrzésére. Az elszámolásokat — legalább részben — továbbküldte a fejedelemnek. A pénz- és terményjárandóságokat, a zsoldot, valamint a tartozásokat Thököly a Kamarával, á Kamara pedig alsóbb szerveivel fizettette ki. Előfordult, hogy a zsoldfizetéssel együtt a kincstári szervekre hárult a seregek megszemlélésének (mustra) feladata is. Az ilyen természetű ügyintézésnek ránkmaradt iratemlékei: beiktatási parancsok, jelentések, új tisztviselők kiküldésére irányuló kérések, az elszámoltatások és kiutalások. A kamarai tisztviselőket érintő pörös ügyekben olykor a Kamara döntött, máskor a vizsgálat, a végrehajtás ügyében intézkedett. A Kamarának szóló levelek értékes történelmi források, mert a levélírók írásaikba politikai és hadieseményekről szóló híreket is belefoglaltak. 5. Utasítások fogalmazványai, 1682—1684. 6. Utasítások tisztázatai. 1682—1684. A Kamara utasításai tisztviselői és megbízottai számára nagyrészt a kincstári birtokok igazgatásával foglalkoznak, ezért igen sokat a fiskális prefektus fogalmazott közülük. Általános és részleges utasítások készültek az udvarbírók számára, utasítást kaptak az »annonariusok«, kincstári birtokellenőrök (bonorum fiscalium contrascribae), borfelügyelők, salétromfelügyelők, harmincadosok és harmincadellenőrök; az