Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Maksay Ferenc: A Thököly-szabadságharc levéltára / 65–79. o.

70 Maksay Ferenc Csak kisszámú adataink maradtak a bányászatra és a kamarai pénzverésre vonatkozóan. Thököly levelezésének egy része családi vonatkozású; feleségétől és testvéreitől kap híreket, üdvözleteket; de mások is felkeresik személyes tudósításokkal s ő maga is kér és ad ilyeneket. A kérvény-sorozat s rajta kívül a levélalakban előterjesztett kérések szinte a fölkelő Magyarország minden társadalmi rétegének panaszait, gondjait bemutatják. Nem egyszer maguk a megyék, városok, falvak is kéréssel fordulnak urukhoz: terheik könnyítéséért, kiváltságaik megtartásáért vagy egyházaik és iskoláik érdekében. Tisztviselők kérnek fizetésemelést és kérik elszámolásaikra a felmentés megadását. A legtöbb panasz — rendszerint kártérítési kérésekhez kapcsolódva — a háborús pusztítások, ellenséges kártételek, kuruc katonai kihágások és nemesi birtokfoglalások, hatalmaskodások, igazságtalan vádaskodások miatt hallható. A fölkelő seregek egyszerű vitézei is közvetlenül járulnak legfőbb uruk elé: előadják haditetteiket, beszélnek a háború során szenvedett nyomorúságaikról; más beosztást, segélyt, lovat kérnek, az ártatlanul elítéltek védelmét; egész seregek szeretnék megkapni elmaradt zsoldjukat; új parancsnok, zászlótartó igénye merül föl. Otthon dolgozó parasztemberek adják elő sérelmeiket, melyeket az uradalmi tisztektől kellett elszenvedniök, vagy kérnek orvoslást lopás, birtokelvétel ügyében. Rabok kérik szabadonbocsáttatásukat. 4. Thököly pátensei, kiváltságlevelei, útlevelei, utasításai. 1680—1685. A fejedelem őrködött a hadsereg és az egész ország rendje fölött és kitartásra buzdította országát a válságok idején. Az ilyen, nyilvánosságnak szánt felhívásai nyílt levelekben (pátensekben) maradtak ránk. Megfenyegette a kóborló tolvajokat, a fegyverszünet megszegőit, tiltotta a hadsereg jogtalan fuvarköveteléseit; biztatta népét a további helytállásra. Szabályzatokban rögzítette a katonai rendet és az újjászervezett posta rendjét. Más közérdekű utasítások (pl. instrukció egy várkapitánynak; hegyaljai szőlőrendtartás) mellett itt találhatók meg a személyi kiváltságokat tartalmazó fejedelmi kiadványok; vitézeknek és másoknak szóló birtokadományok, oltalom-, felmentő- és útlevelek. 5. Thököly leveleskönyvei és naplója. 1682—1699. A fejedelmi kancellárián — mint láttuk — a fontosabb kiadványok szövegét elküldés előtt könyvbe másolták. A leveleskönyvek igen sokfelé szóródtak szét. A szabadságharc idejéből csak egyetlen kis leveleskönyv-részlet maradt ránk ezen a helyen: éppen az, amelyet 1682. augusztusában, a nagy győzelmek idején vezettek. A benne található, városokhoz és császári vezetőemberekhez írott levelek javarészt a kapituláció kérdésével foglalkoznak; itt olvasható a lengyel diplomáciai kapcsolat néhány levél-emléke" is. A másik két leveleskönyv (1691, 1698—99) gyökeresen megváltozott körülmények közt készült, Thököly a bukás után megfeszített erővel igyekezett katonai és diplomáciai helyzetét jobbra fordítani. Legtöbb levelét török vezérekhez és főemberekhez írta, hadműveleti és politikai ügyekben, azután magyar híveihez (sok megbízással), császári tisztekhez, valamint feleségéhez, aki ebben az időben Bécs foglya volt, s a fejedelem sokakkal tárgyalt az ő kiszabadításáról. Az 1698-ig eltelt 7 év még szűkebbre szorította a fejedelem világát. Közvetlenül a háború befejezése (1699) előtt Thököly sűrűn levelezett a szultán embereivel és