Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Föglein Antal: Iratpusztítás és levéltárcsonkítás az önkényuralom alatt / 48–60. o.

32 Foglein Antal Akadt olyan fórum, így pl. a pozsonyi főtörvényszék, amely ajánlotta is felsőbb helyen, hogy a levéltárakat, a régi, értékes iratokat tanult, oda való egyénekre bízzák; de süket fülekre talált. A levéltárakat kivették a politikai hatóság ügyköréből és a bécsi császári igazságügyminisztérium alá rendelték; ott pedig hallani sem akartak levéltárnokról.

1

' A levéltár közvetlenül a vármegye székhelyén működő törvényszék alá rendeltetett és gondozója egy-két kivétellel mindenütt szakértelem nélküli »Offizial«, sőt diurnista lett, akinek az utasításokat a törvényszék egyik — természetesen szintén idegen származású — bírája adta. Volt vármegyei levéltár, a hon ti, amely, miután közvetlen felettese, az ipolysági törvényszék a balassagyarmatival egyesíttetett, az ipolysági kerületi biztos' (főszolgabíró) alá rendeltetett. De ha a főszolgabíró a levéltári offiziálnak utasítást adott, a balassagyarmati törvényszék elnöke megtiltotta annak végrehajtását, mert csak ő adhat utasítást. A jámbor Offizial így maga sem tudta, tulajdonképpen ki a felettese.

10 * A kiadott szigorú utasításnak megfelelően a vármegyékre rászabadított beamterek és offiziálok meg is indították irtóhadjáratukat a csendes némaságban meglapuló 1848—49-i iratok ellen. Mindent felforgattak; a legeldugottabb polcokat, állványokat, szekrényeket, folyosókat, pincéket, padlásokat végigkutatták s minden iratot összeszedtek és elvittek, amely valamely személyre vagy hatóságra csak a legkisebb mértékben is terhelő lehetett, a legkisebb vonatkozásban volt a »rebellisek« valamely ténykedésével; az ezekre tett hivatalos jelentések fogalmazványait, szóval minden »forradalmi« iratot. Azért oly hiányosak, csonkák ma a vármegyei levéltárak polcain az 1848—49. évi iratok. Alig maradt meg valami belőlük. Egyes vármegyékben teljesen hiányoznak. Ahol pedig valami megmaradt, egy-két iratcsomó, összefüggés nélküli, érdektelen ügyek megcsonkult emlékei: lajtsrom, mutató híján kutatásra alig, legalábbis fáradságos, csak lapról lapra való betekintés után használhatók. Heves vármegye főnöke jegyzék kíséretében küldte fej a talált iratokat, külön a Gyöngyös város levéltárából valókat.

11 A tiszafüredi járásból egy zsákkal küldtek fel ily »forradalmi« iratokat. A' túlbuzgó szimatolók azonban mindenféle, még magánérdekű iratot is elkoboztak. Ha akadt azután jobb indulatú megyefőnök, esetleg visszaadta.

12 Esztergom vármegye főnökétől is megkövetelték az előzőleg bejelentett, megtalált iratok beszolgáltatását.

13 Ugyancsak összeszedték és felküldtek az egész Jászkun kerületből az elmúlt másfél év iratait.

14 A városi levéltárakat is átkutatták. Késmárk város is bejelentette, hogy levéltárában több forradalmi kormányrendelet van.

15 Végigkutatták a községek levéltárait is. A kalocsai hivatalfőnök 1850 aug. 25-i jelentése szerint nemcsak az iratokat szedték össze s kobozták el, hanem a már a jegyzőkönyvekbe bevezetett kormányrendeleteket is kitépték azokból.

10 Ugyanígy tettek Vas vármegyében is, ahol a községi jegyzőkönyvekben törölték a szabadságharcra vonatkozó bejegyzéseket vagy megsemmisítették a jegyzőkönyveket.

17

. 9 OL. Bírósági lt. Pozsonyi főtörvényszék. 1854:11. org. 9. 10 Uo. 1858:11. org. 9. (2115. sz.) . " OL. Ab. L. Statthalt. 9128/1850. — 11422/1850. sz. 12 Uo. 12355/1850. sz. 13 Uo. 11768/1850. sz. 11 Uo. 11149/1850. sz. 15 OL. Ab. L. Geringeri ir. 12253/1850. sz. 16 Uo. Statthalt. 11452/1850. sz. 17 Vas várm. monogr. (Sziklay és Borovszky szerk.): 243. 1.