Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Komjáthy Miklós: A tihanyi apátság alapítólevelének problémái / 27–47. o.

A tihanyi apátság alapítólevelének problémái 41 deztek fel. A régészet megállapítása szerint a zebegényi remetetelep éppen úgy bazilitá eredetű, mint a tihanyi remeteség. Zebegénnyel, ill. Visegráddal kapcsolatban a forrásokban négy monostor adatai keverednek: Visegrád, Zebegény, egy Baranya megyei Zebegény és egy monostor valahol a Szent-Endre-szigeten (Szigetmonostor!). A zavar onnan származik, hogy ezek végső soron mind bencések kezére kerültek.

59 A kérdés behatóbb tanulmányozást igényel. Magam is foglalkozom majd vele. Eddigi vizsgálódásaim alapján azt tartom, hogy I. András először Zebegényben helyezte el a kíséretében érkezett baziliták egy részét (másik részüket pedig TihanyÖvárott). Valószínűleg még ő kezdett hozzá a Duna túlsó partján egy díszesebb monostor és templom építéséhez. (Erre utal, szerintem, a monostor templomának Szent Endréről, Oroszország védőszentjéről való elnevezése!) Dercsényi Dezső szerint a monostor építkezései még András uralkodásának legelején megindulhattak.

60 Kérdem, feltehető-e, hogy ugyanekkor Tihanyban csak remetetelep létesült s ott a király, felesége kedves bazilitái számára, nem szándékozott méltóbb, állandóbb coenobiumot és templomot építtetni? Már magából a forrásszövegből adódó logikai párhuzam sem engedi meg ennek feltevését. A legenda két monostor alapításáról beszél. A visegrádi vitathatatlanul bazilita monostor volt, Tihanyban ugyanakkor, ugyancsak kétségbevonhatatlanul, baziliták telepedtek még. Alig képzelhető el, hogy mindkét helyen ne azonos keretek között szándékozott volna Szent Vazul fiait letelepíteni András király. Nyilván Tihanyban sem szánta e barlangokat a baziliták végleges lakóhelyének, még kevésbé templomának. Akinek lelkében még ott élt a monumentális kijevi katedrális képe, minden bizonnyal azon volt-, hogy a tihanyi monachusoknak éppúgy, mint a visegrádiaknak is gondoskodjék méltó istentiszteleti helyről. Ezek logikai érvek. Történeti problémát azonban, mint amilyen a tihanyi apátság megalapításának kérdése is, tisztán logikai alapon megoldani nem lehet. Meg kell néznünk azt a konkrét földrajzi és történeti helyzetet is, amely a problémát fölveti s amelyből esetleg a probléma megoldása is adódik. A bizánci kereszténység remeteségei és monostorai »folyóvízre, tóra vagy tengerre néző meredekpartú félszigeten épültek, honnan megragadó tájkép tárul a szemlélő elé-«*

51 Ilyen, a bizánci (athoszi), a kijevi, pszkovi stb. monostorokéval feltűnő rokonságot mutató fekvése volt a zebegényi és a tihanyi remetetelepnek is. A tihanyi 59 A kérdéskomplexusra vonatkozóan olv. az eddigi irodalmon kívül Rupp J.r ' Magyarország helyrajzi története fő tekintettel az egyházi intézetekre. Pest, 1870. I. k. 210 s köv. 1. — Pesty F.: Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben. Bp. 1888. I. k. 222. s 435. 1. — Römer F.: A barlangokról, nevezetesen a magyarhoni lakott barlangokról. Archeol. KÖziemények, VII. 137. s köv. 1. — Sörös P.: Az elenyészett bencés apátságok. Pannonh. Rendtört. XH/b. 47. s köv. 1. — Ortvay T.: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején a pápai tized jegyzékek alapján feltüntetve. Bp. 1892. I. 2. k. 786. 1. — Makkai László tanulmányom felolvasása után hozzászólásában annak a nézetének adott kifejezést, hogy a legenda adata a két monostor alapításáról a zebegényi s a visegrádi remetebarlangokra vonatkozik. Ha ezt a feltevést, amelyet részletesebben, forrásszerűen igazolni akkor nem tudott Makkai, el is fogadjuk, lényegében még mindig megáll az, amit bizonyítani kívánok: I. András eredetileg bazilitáknak alapította a tihanyi monostort. Egyébként a monostor szó jelentése ekkoriban már nem volt kizárólagos. Du Gange (Glossarium... V. k. 454. 1.) szerint: »Monasteria dieuntur cellae, in quibus unicus degit monachus.« »Inter Coenobium et Monasterium ita distinguit Cassianus, quod Monasterium possit etiam unius monachi habitatio nuncupari: Coenobium autem non nisi plurimorum. Monasteria postea etiam ipsa Coenobia dicta (ann. 826)...« 60 Dercsényi D.: Visegrád műemlékei. Bp. 1951. 14. 1. 61 Moravcsik Gy.: Bizánc és a magyarság. (Tudományos Ismeretterjesztő Sorozat 3.) Bp. 1953. 60. 1.