Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - KRÓNIKA - Szedő Antal: Schöner Albert (1904–1955) / 376 - Bedi István (1903–1954) / 376–377. o.

376 Krónika tározta, hogy felkéri a Tanácsot, dolgozzon ki tervezetet a különböző levéltári álla­gok nemzetközi vagy kétoldali megállapodások alapján való kölcsönzési módjára vo­natkozólag. * A következő nemzetközi levéltáros kongresszust 1956-ban Firenzében tartják meg. Bekény István—Bélay Vilmos SCHÖNER ALBERT (1904-1955) Schöner Albert elvtárs, a Levéltárak Országos Központjának helyettes veze­tője f. évi június hó 29-én meghalt. Mindössze 10 éven át élvezhette a felszabadulás utáni szabad életet, Horthy börtöneiben szerzett gyilkos betegsége elszólította idő előtt tőlünk. Schöner elvtárs tevékenyen részt vett 1920-tól kezdődőleg a magyar munkás­mozgalomban. Tagja volt a Magyar Szocialista Munkás Pártnak is, 1927-ben ezért tartóztatták le a Szántó-féle perrel kapcsolatban. Ekkor — először életében — fél­évet töltött vizsgálati fogságban. 1933-ban, mint a Bőripari Munkások Szakszerveze­tének tagja, részt vett a Columbia cipőgyárban kitört sztrájk szervezésében, ismét letartóztatták. 1925-től tagja volt az illegális pártnak. Miután a rendőrség erről tudo­mást szerzett, 1939-ben újból letartóztatják, 6 hetet tölt a toloncház dohos levegőjében, majd Csehszlovákiába toloncolják át. Visszaszökve, álnéven vagy bejelentetlenül él Budapesten a felszabadulásig. 1945 után emberismerete, nyugodt, mérlegelő egyéni­sége folytán különböző intézményeknél mint személyzeti vezető működött. 1952 már­cius 1-én kerül a Levéltárak Országos Központjához, mint vezetőhelyettes. Rövide­sen minden levéltári dolgozó szívébe zárta jóságos és- igazságos egyéniségét. Sohasem ítélte meg a működése során előforduló ügyeket szubjektív szempontból. Ezért nem­csak mindig megelégedéssel fogadták a legkényesebb ügyekben hozott döntéseit még azok is, akikre ez a döntés esetleg hátrányos volt, hanem ismerve pártatlanságát, sokan fordultak hozzá a legkülönbözőbb ügyekben tanácsért. E tekintetben példát mutató magatartása számtalan hívet szerzett pártunknak. Schöner elvtárs aránylag későn és idegen területről került a magyar levéltár­ügy egyik vezető posztjára. Itt azonnal szembe került hivatásunk égető kérdéseivel. Melyek a szocialista levéltáros újszerű, a polgári levéltárosétól eltérő feladatai, mi­lyen levéltári szervezettel lehet az új célkitűzéseket a legjobban megvalósítani, — ezek voltak azok a kérdések, melyek mindnyájunkat foglalkoztattak. Ezekben a kér­désekben Schöner elvtárs bámulatos előrelátást tanúsított és az álláspontját az idő mindig igazolta. Az idő nem engedte meg, hogy a levéltári szakma minden részletét áttanulmányozza, de az alapvető és döntő kérdésekben az évtizedes pártmunkában szerzett ismeretei, marxista—leninista felfogása, élettapasztalata olyan tudással vér­tezte fel, melyet tisztán szakmai vonalon nem lehet elsajátítani. A Horthy-korszak börtönei és üldözése már sok elvtársunk idő előtti elmúlásá­nak lett az okozója. Így ragadta el tőlünk Schöner elvtársat is idejében észre nem vett betegsége. Emlékét, igaz kommunistához méltó, példát mutató magatartását a múlt nehéz körülményei között és a jelen boldog jövőt igérő, építő munkájában so­hasem fogják a magyar levéltári dolgozók elfelejteni. Szedő Antal BEDI ISTVÁN (1903-1954) 1954. augusztus 16-án tragikus hirtelenséggel elhunyt Bedi István, a Pécsi Ál­lami Levéltár dolgozója. A halála előtti napokban többször szívfájdalmakról panasz­kodott, de azért kötelességtudóan teljesítette tovább munkáját. A nevezett nap dél­utánján munka közben összeesett és azonnal meghalt. A levéltár dolgozói hűséges

Next

/
Thumbnails
Contents