Levéltári Közlemények, 26. (1955)
Levéltári Közlemények, 26. (1955) - KRÓNIKA - Szedő Antal: Schöner Albert (1904–1955) / 376 - Bedi István (1903–1954) / 376–377. o.
376 Krónika tározta, hogy felkéri a Tanácsot, dolgozzon ki tervezetet a különböző levéltári állagok nemzetközi vagy kétoldali megállapodások alapján való kölcsönzési módjára vonatkozólag. * A következő nemzetközi levéltáros kongresszust 1956-ban Firenzében tartják meg. Bekény István—Bélay Vilmos SCHÖNER ALBERT (1904-1955) Schöner Albert elvtárs, a Levéltárak Országos Központjának helyettes vezetője f. évi június hó 29-én meghalt. Mindössze 10 éven át élvezhette a felszabadulás utáni szabad életet, Horthy börtöneiben szerzett gyilkos betegsége elszólította idő előtt tőlünk. Schöner elvtárs tevékenyen részt vett 1920-tól kezdődőleg a magyar munkásmozgalomban. Tagja volt a Magyar Szocialista Munkás Pártnak is, 1927-ben ezért tartóztatták le a Szántó-féle perrel kapcsolatban. Ekkor — először életében — félévet töltött vizsgálati fogságban. 1933-ban, mint a Bőripari Munkások Szakszervezetének tagja, részt vett a Columbia cipőgyárban kitört sztrájk szervezésében, ismét letartóztatták. 1925-től tagja volt az illegális pártnak. Miután a rendőrség erről tudomást szerzett, 1939-ben újból letartóztatják, 6 hetet tölt a toloncház dohos levegőjében, majd Csehszlovákiába toloncolják át. Visszaszökve, álnéven vagy bejelentetlenül él Budapesten a felszabadulásig. 1945 után emberismerete, nyugodt, mérlegelő egyénisége folytán különböző intézményeknél mint személyzeti vezető működött. 1952 március 1-én kerül a Levéltárak Országos Központjához, mint vezetőhelyettes. Rövidesen minden levéltári dolgozó szívébe zárta jóságos és- igazságos egyéniségét. Sohasem ítélte meg a működése során előforduló ügyeket szubjektív szempontból. Ezért nemcsak mindig megelégedéssel fogadták a legkényesebb ügyekben hozott döntéseit még azok is, akikre ez a döntés esetleg hátrányos volt, hanem ismerve pártatlanságát, sokan fordultak hozzá a legkülönbözőbb ügyekben tanácsért. E tekintetben példát mutató magatartása számtalan hívet szerzett pártunknak. Schöner elvtárs aránylag későn és idegen területről került a magyar levéltárügy egyik vezető posztjára. Itt azonnal szembe került hivatásunk égető kérdéseivel. Melyek a szocialista levéltáros újszerű, a polgári levéltárosétól eltérő feladatai, milyen levéltári szervezettel lehet az új célkitűzéseket a legjobban megvalósítani, — ezek voltak azok a kérdések, melyek mindnyájunkat foglalkoztattak. Ezekben a kérdésekben Schöner elvtárs bámulatos előrelátást tanúsított és az álláspontját az idő mindig igazolta. Az idő nem engedte meg, hogy a levéltári szakma minden részletét áttanulmányozza, de az alapvető és döntő kérdésekben az évtizedes pártmunkában szerzett ismeretei, marxista—leninista felfogása, élettapasztalata olyan tudással vértezte fel, melyet tisztán szakmai vonalon nem lehet elsajátítani. A Horthy-korszak börtönei és üldözése már sok elvtársunk idő előtti elmúlásának lett az okozója. Így ragadta el tőlünk Schöner elvtársat is idejében észre nem vett betegsége. Emlékét, igaz kommunistához méltó, példát mutató magatartását a múlt nehéz körülményei között és a jelen boldog jövőt igérő, építő munkájában sohasem fogják a magyar levéltári dolgozók elfelejteni. Szedő Antal BEDI ISTVÁN (1903-1954) 1954. augusztus 16-án tragikus hirtelenséggel elhunyt Bedi István, a Pécsi Állami Levéltár dolgozója. A halála előtti napokban többször szívfájdalmakról panaszkodott, de azért kötelességtudóan teljesítette tovább munkáját. A nevezett nap délutánján munka közben összeesett és azonnal meghalt. A levéltár dolgozói hűséges