Levéltári Közlemények, 26. (1955)
Levéltári Közlemények, 26. (1955) - IRODALOM - Kiss Nándor–Bottló Béla: Sborník Archivních Praci, R. 1–4. (1951–1954) / 354–356. o.
354 Irodalom F. PROSEK cikke az egyes levéltáraknak a nemzeti bizottsági választás előtti kampányba való bekapcsolásával és az ezzel kapcsolatos levéltári dokumentációval foglalkozik. — Z. ZACEK »A mai lengyel levéltárügy elvei és feladatai« címmel Dr. Kazimir Konarski-nak az Archeion IX— XX. füzetében megjelent tanulmányával foglalkozik és ezen keresztül mutatja be a mai lengyel levéltárügy feladatait, amelynek a különlegessége onnan ered, hogy területét többször felosztották, sikertelen forradalmak és a két utolsó háború nagyon sok levéltári anyagot pusztított el és levéltárosainak háromféle kancelláriai és irattári rendszert kell ismernie (osztrák, porosz, orosz). — J. PRAZÁK »AZ oklevelek leltározásának problematikájához« c. cikkében rámutat a levéltári terminológia egységének a hiányára és pontatlanságára. Szerinte ugyanez jellemzi a levéltári munkát is. Szembetűnően látható ez a leltár és a katalógus fogalmánál. — F. BENES a pecsét fogalmából indul ki, azután ismerteti rövid történetét, végül, hogy a pecsétnek milyen jelentősége volt és van ma. — J. BLECHA főiskolai tanárnak, mint a selejtezési albizottság külső munkatársának érdekes tanulmánya: »Számadási bizonylatok és számadási. könyvek, mint levéltári. anyag«, figyelmet érdemel. A cikk mégvilágítja a számadási iratanyag történetével kapcsolatos fő fogalmakat és számadási rendszereket. — Z. SAMBERGER »A levéltárügyről szóló kormányrendelet margójára« c. cikkében ismerteti a levéltárak szervezetével, munkájával kapcsolatos régebbi nézeteket és véleményeket, amint azok az elmúlt évtizedek során felmerültek. — J. PRAZÁK »Az úgynevezett szabad proveni• encia elve« c. cikkében Adolf Brenneke, német levéltáros munkájának ismertetését és kisebb mértékben bírálatát adja. — A könyvismertetések közt találjuk a »Levéltári alapleltárak kiadása Magyarországon« c. ismertetést J. KOCIS -tói. Z. SAMBERGER »Akormányrendelet várható következményei a levéltári tudományos munka további fejlődésére« c. cikkében négy pontban foglalja össze következtetéseit: 1. az iratok selejtezése, 2. a fondok rendezése, 3. a fondók feldolgozása, 4. a levéltári anyag minden irányú feldolgozása. — R. SANDER a Német Demokratikus Köztársaság levéltárügyének 1945 utáni fejlődésével, szervezésével, helyzetével és feladataival foglalkozik. — J. KOLLMANN cikke a bécsi levéltárak leltározási munkájával foglalkozik. — J. CHAROUS és J. HRON »A levéltári dolgozók együttműködése a történettudomány alapvető feladatainak megoldására« című beszámolója a Tudományos Akadémia által kiadandó csehszlovák történelmi tankönyv szerkezetéről, tartalmáról és a hozzászólásokról szól. — Egy rövid cikk a prágai állami központi levéltár felállítását tárgyalja. Kiss Nándor SBORNÍK ARCHIVNÍCH PRACI Vydává Archivni Správa Ministerstva Vnítra, Praha, Rocník 1—4. 1951—1954 A Csehszlovák Belügyminisztérium Levéltára a levéltár anyaga feldolgozásán» alapuló értekezéseket közöl ebben a folyóiratában, melynek 1. évfolyamában a következő cikkek jelentek meg: »A Belügyminisztérium az 1918—1938. évek folyamán« cím alatt azt mutatja be, hogy az a belügyminisztérium, amely feladatának éppen a fasizmus elleni küzdelmet kellett volna hogy tekintse, az uralkodó burzsoá osztályok, a tőke és a nagybirtok hatalmi pozícióinak megtartása érdekében miként szállott szembe a kommunizmussal. — Z. SAMBERGER Emmanuel Arnoldnak (1800—1869.), az 1848-as cseh mozgalmak egyik népi demokrata vezetőjének életét írja meg, főleg az 1848 utáni szereplésével foglalkozik. — Z. FlALA II. Pfemysl cseh király Ü247—1253—1278.) által kiadott királyi oklevelek diplomatikai analízise alapján írja meg a cseh királyi kancellária és az akkor kialakuló országos bíróság történetét és ezzel a cseh jog- és hivataltörténet egyik legkevésbé ismert szakaszát világítja meg. Bottló Béla.
