Levéltári Közlemények, 26. (1955)
Levéltári Közlemények, 26. (1955) - IRODALOM - Komoróczy György: Archeion, Tom. 22–23. (1952–1954) / 351–352. o.
Irodalom 351 ARCHEION Czasopismo naukove posviecone sprawcm archiwalnym. Organ Naczelnej Dyrekcji Archiwów Paiístwowych. Warszawa. Tom. 22—23. 1952—1954* A magyar levéltárosok előtt ismeretes, milyen nagy átalakuláson és szervezeti változáson ment át a lengyel levéltárügy a felszabadulás óta, hogy a népi állam kialakulása a levéltárügy területén is nagy horderejű szervezeti változásokat és tudományos eredményeket vont maga után. Ezt a kérdést Ember Győző beszámolója a Levéltári Híradó 4. évf. 3—4. számában teljes részletességgel ismerteti. Magára a folyóiratra mostani számain keresztül is sokoldalúsága, szerkesztésének szervezettsége jellemző. Figyelme kiterjed a levéltártörténeti kérdésekre éppenúgy, mint a levéltártudomány legizgatóbb feladataira, s mindenütt meglátszik, hogy a témaválasztás központi irányítás alatt áll. Állandó »Levéltári krónika« c. rovata pedig számot ad az elmúlt év nagyobb jelentőségű eseményeiről s különös hangsúllyal ismerteti a Levéltári Főigazgatóság tevékenységét. Orosz és angol nyelvű kivonatai pedig a nemzetközi tájékozódást teszik lehetővé. Levéltár ismertetések: W. SUCHODOLSKI a varsói, K. KONARSKi a plocki, P. BANKOWSKI a lomzai, M. ZAKRZEWSKA a lublini, FR. PAPROCKI a kalisi, WL. PRAWDZIK a kielci és a radomi iparfelügyelőségek iratait mutatja be. T. MENCEL a Poroszországhoz tartozott területekről nyújt képet. ST. ROSIAK a pietrowi kormányzóság gyári felügyeletéről számol be, és részletes adatokat közöl a munkások létszámára, béreire,. baleseti viszonyaira vonatkozólag. — Levéltártörténeti és egyben intézmény történeti kérdésekkel foglalkozik ST. POPROWSKA cikke, amikor bemutatja a Friedrichshüttenek nevezett bánya és huta fejlődését a XVIII. sz. végétől, és vázolja az iratkezelés irattári rendszerét, az iratfajták megoszlását. — PANKOW cikke »Krakó város szabad levéltárát« mutatja toe 1815-ben történt megalakításától kezdődően megszűnéséig, 1953-ig. — H. DOBROWOLSKI tovább folytatja ezt a gondolatsort és megismertet Krakó város önkormányzatának szervezetével 1918—1939 között. — L. LYSIAK a Krakóhoz tartozó területek büntetőbíróságának levéltárával ismertet meg 1849től a század végéig. — ZB. WOJCIK a varsói Archiwum Koronne-ről számol be, amely a XVII. sz. elejétől kezdődően a diplomácia történetének legfontosabb forrásanyaga. — Az iratok között nagyjelentőségű magyar és erdélyi anyag van: jelentések, tárgyalási jegyzőkönyvek, instrukciók, memoárok stb. — J. SENKOWSKI »A lengyelországi közpénztár eredetére vonatkozó forrásokat« mutatja be s ezzel a XV. sz.-tól kezdve egészen 1590-ig értékes gazdaságtörténeti iratokra hívja fel a figyelmet. —M. DRAGAN a gdanski levéltárban őrzött országgyűlési, külföldi követi és egyéb jelentésekről tájékoztat. — E. KLOSS a gdanski földkönyvekről, telekkönyvekről számol be, melyek 1357 óta vannak meg. — J. BlELiCKA a wielkopolskai kerületi és városi bíróságok XIV— XVIII. századi iratairól ír cikket, melyeknek szervezete megfelelt nálunk a megyei és városi bíróságoknak. — R. KACZMAREK a lódzi vajdasági levéltárat mutatja be 1952/53-ban. — Egy cikk Lenin krakói hagyatékáról számol be 1912/14-ből. — Ismét az 1847. évi első sztrájkról olvasunk JAROS cikkében. Á gazdag levéltártörténeti anyag mellett levéltárelméleti és gyakorlati kérdésekkel is több cikk foglalkozik. J. JANKOWSKA a levéltári anyag elválasztásáról írt tanulmányt, megmutatva, hogy az eredetük és jellegük szerint • összetartozó iratokat miként kell provenienciájuknak megfelelően elhelyezni. Ez áll a múzeumokban és könyvtárakban őrzött levéltári anyagra is. — E. BRANSKA az uradalmi levéltárak rendezését ismerteti. (Ennek fordítása megjelent a Levéltári Híradó 4. évf. 1—2. számában »Családi levéltárak« címen.) — A. RYNKOWSKA cikke az üzemi levéltári iratok rendezésének kérdéséről ugyancsak megjelent fordításban (Lt. H. 4. évf. 1—2. sz.). — Az uradalmi levéltári anyag leltározásáról és a családi levéltárak falutörténeti értékéről ír M. MACIEJEWSKA, miközben vázolja a témacédulák készítésének módszereit a tárggyal kapcsolatban. Ugyancsak ő számol be a XIX— XX. század falutörténeti anyagának leltározása és témacédulázása kérdésében tartott történelmi-levéltári konferenciáról. — M. BiELiNSKA a selejtezésről ír. Cikkének fordítása a Levéltári Híradó 4. évf. 1—2. számában olvasható. A selejtezés ellenőrzése az üzemekben szervezetileg is a Levéltári Főigazgatóság kezében van az »Iratselejtezés Központi Bizottsága« révén. — A' selejtezés, leltározás mellett a forráskiadás; * A Tom 19—21 ismertetését ld LK, 25. évf. 1954. ,pp. 254—257.
