Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - IRODALOM - Felhő Ibolya: Kossuth Lajos 1848/49-ben. 1., 3–4. k. (Kossuth Lajos összes munkái, 11., 13–14.) (Magyarország újabbkori történetének forrásai) Bp., 1951–1953. / 326–329. o.

326 Irodalom hív, kivonatos közléseken belül is a kiadó a szöveggel kapcsolatos megjegyzéseit zárójelben mondja el. (Pl. az 530. lapon a kománai inventáriumban használt súlymértékek magyarázataként stb.) Az ilyen megjegyzéseket helyesebb lábjegyzetben adni, hogy ne zavarják a szöveg folyamatos olvasását. A kiadványt szójegyzék, helység-, név- és névmutató teszi könnyen használhatóvá. Az eddigiekből láthatjuk, hogy a kiadványból a XVII. századi gazdaságtörténet egész sor kérdésére kapunk felvilágosítást, keresztmetszet-szerű áttekintést egy nagy kiterjedésű terület két évtizedének viszonyaira, a jobbágyság helyzetére és rétegződésére, robot- és egyéb szolgáltatásaira, a mezővárosok lakosságára, képet kapunk a földesúri birtoknak pontosan ugyan le nem mérhető, de hozzávetőlegesen felbecsülhető majorkodásáról, mezőgazdasági termelőeszközeink és felszereléseink állapotáról stb. De éppen a birtok szétszórtsága folytán s az anyag hiányosan megmaradt volta következtében, ha nagyon fontos és hasznos támpontokai nyújt is a forráskiadvány a fenti kérdésekben, ezeket még nem tekinthetjük országos méretekben megoldottaknak és még sok részletkutatással kell fényt deríteni ez úttörő munka alapján fokozódó élességgel kidomborodó problémákra. Nem nyújt segítséget a forráspublikáció a nyelvészeknek és a tárgyi néprajz vagy művészettörténet művelőinek sem, bár ezt nem is tűzte ki feladatául. A forráskiadványhoz készített bevezető tanulmány ismerteti a közölt iratok levéltártörténeti adatait, a publikálásra került források kiválasztásának szempontjait, majd a Rákóczi-birtokok történetével ismerteti meg az olvasót. Végül a harmadik részben, a közölt források alapján, történelmi konklúziókat von le. E megállapítások a jobbágyság ún. »második kiadásának« és az eredeti felhalmozás előzményeinek számos kérdésére térnek ki további távlatokat nyitó módon. Mind a forrásanyag közrebocsátásával, mind pedig e következtetések levonásával, ill. problémák felvetésével jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy további kutatások után e kérdések elvi tisztázását történettudományunk megnyugtató módon elvégezhesse. Mráz Vera KOSSUTH LAJOS 1848/49-BEN 1., 3—4. k. Sajtó alá rend. és bev. Barta István. [Kiad. a] Magyar Történelmi Társulat. Bp. Akadémiai Kiadó, 1951—1953. (Kossuth Lajos összes munkái, 11., 13—14.) (Magyarország újabbkori történetének forrásai.) 1. k. Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen. 1847—49. 1951. 772 p 1 t. 3. k. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. 1. r. 1848. szept.— dec. 1952. 976 p. 4. k. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. 2. r. 1849. jan.—ápr. 14. 1953. 1031 p. . Az 1848/49-iki forradalom és szabadságharc századik évfordulója megsokszorozta népünk érdeklődését a magyar történetnek ezek a dicső és döntő jelentőségű évei iránt s történettudományunk elé sürgető feladatként tűzte ki a forradalom és szabadságharc történetének feltárását. A centenárium után néhány évvel, 1952-ben pedig Kossuth Lajos, a forradalom s a függetlenségi harc vezére születésének 150-ik évfordulója kívánt méltó ünneplést, megemlékezést. E kettős, egymással Összefüggő feladat arra indította a Magyar Történelmi Társulatot, hogy a »Magyarország újabbkori történetének forrásai« című kiadványsorozat keretében közrebocsássa Kossuth Lajos Összes Munkáit. Kossuth összes munkáinak kiadásával régi és súlyos mulasztást hoz helyre a Magyar Történelmi Társulat; csak ezzel válik lehetővé, hogy a maga teljességében felmérhessük Kossuth hatalmas életművét s ezen keresztül helyes megvilágításban láthassuk a reformkor és 1848/49 történetének eddig tisztázatlan, kevéssé ismert vagy éppen szándékos ferdítésekkel eltakart kérdéseit. E nagyszabású forráskiadványból, amely Kossuth egész közéleti munkásságát bemutatja majd, eddig az Országgyűlési Tudósítások három kötete (Kossuth Lajos összes Munkái I., II., III. kötete), a »Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen« című kötet (Kossuth Lajos összes Munkái XI. kötete) s a »Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén« (Kossuth Lajos Összes Munkái XIII. és XIV. kötete) jelent meg. Nemsokára kikerül a sajtó alól a Kossuth kormányzóelnöki működésének iratanyagát tartalmazó kötet (Kossuth Lajos összes