Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Komjáthy Miklós: A tihanyi apátság alapítólevelének problémái / 27–47. o.

32 Komjáthy Miklós Az apátságtól mintegy negyedóra járásnyira az óvári dombon levő és a tudományt már korábban is foglalkoztató remetebarlangok

lfJ új szempontú vizsgálata azonban új eredményeket hozott. Csemegi József

17 a helyszínen végzett, beható vizsgálatai alapján biztosra veszi, hogy ezek a barlangok azonosak azzal a remetehellyel, amelyről Oroszkő néven XIII—

XIV. századi források megemlékeznek. Az alapítólevél rendelkező részének elején olvassuk azt a kitételt, amelyre előbb céloztam: »Est in eodem lacu locus, qui vocatur petra cum caeteris inibi pertinens.« Szamota István

18 még megfejthetetlen szónak (s Bárczi szerint

19 szórványemléknek, tartja a »petra«-t. Erdélyi László'

2

" »kő«-nek'fordítja s a későbbi forrásokban szereplő Oroszkővel veszi azonosnak. Magyarázatát Bárczi és Csemegi is minden további vizsgálódás nélkül elfogadja.

21 Kérdés, valóban azonos-e az alapítólevél »-Petra«-ja a későbbi oklevelek »Oroszkő«-jével s vajon e két, idegen és magyar helynév ugyanazokra a barlangokra vonatkozik-e, amelyeknek maradványai még ma is láthatók? Az alapítólevelet II. András az 1211. év második felében Uros apát kérésére megújította

22 A ren'ovatio szerint I. András privilégiuma »vetustatis yenio distinctum«.

23 A régisége miatt »kiváló« oklevélből egyes részeket szó szerint átírt II. András. Többek között az »est in eodem lacu locus qui vocatur Petra« kitételt is. A renovatio azután rátér elsőben a tihanyi szigeten, majd a távolabbi birtokokon élő apátsági szolgálónépek felsorolására. Egyik-másik falunak, praediumnak közli határleírását is, legtöbbször hangsúlyozottan kiemelve azt a tényt, hogy az I. András korában állított határjeleket újítja fel.

2

* Az összeírásban kétszer is szó esik Szöllősről, amelyet Erdélyi László a mai BalatonKis-Szöllőssel azonosít.'

25 Ezen a Szöllősön az apátság mellett a »horozcueh«- i Szent Miklós egyházának is vannak szolgái, hetesei s egy ekényi földje. Oroszkőnek ez az első hiteles említése. Utána 1267-ben tűnik fel, amikor IV. Kelemen • pápa oltalmába veszi a tihanyi monostort: »locum ipsum, in quo prefatum monasterium est... továbbá »cellám

26 rnonachorum, que Vruzku vulgariter nominatür. ..«

27

. Ahhoz, azt hiszem, nem férhet kétség, hogy az 1211-es oroszkői Szt. férfi holttestének maradványai. Malán biztosra veszi, hogy a szóban forgó két csontváz I. András és fia, Dávid testének porait őrizte meg az utókor számára. E kutatásokat megelőzően Gyulai Rudolf foglalta össze az archeológia eredményeit a Ph. Rtört, X. köt. 471—481. lapjain: Tihanyi építkezések és régiségek. 16 Romer F.: A barlangokról, nevezetesen a magyarhoni lakott barlangokról. Archeol. Közi. VIII. köt. 109. 1. — Cholnoky J.: Tihany. Morfológiai megfigyelések. M. Math, és Természettudom. Ért. 1931. 214. 1. 17 »A tihanyi barlanglakások« c. tanulmánya az Archeológiai Értesítő III. f. VII—IX. köt. 369—405. 1.-án. 18 A tihanyi apátság alapítólevele mint a'magyar nyelv legrégibb hiteles és egykorú emléke. Nyelvtud. Közi. XXV. (1895.) 145. 1. 19 A tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék. Bp. 1951. 13. 1. 20 Ph. Rtört. X., 11., 127., 133. stb. 1. 21 Bárczi i. m. 14. 1. és Csemegi i. h. 398. 1. 22 Ph. Rtört. X. 502. s köv. 1. 23 A »distinctum« szót egyesek helytelenül »elmosódott«-nak fordítják. Ez a jelző itt »megkülönböztetett«, »feltűnő«, »kiváló« értelemben szerepel. 24 így például: »... penes villám est méta regis A (ndree)...«,»... ad orientalem plagam ad montem regis A (ndree)«, (Pannonhalmi Rendtörténet, X. köt. 516. 1.) 25 Ph. Rtört. X. 264. 1. 26 »A »cella« eredeti jelentése sátor, kunyhó; ilyenekben laktak az egyiptomi remeték is a thebaisi pusztaságban s így nevezték aztán a szerzetesek kis szobáit s átvitt értelemben az anyamonostoroktól távolabb alapított »fiókkolostorokat«, obedientiákat, gangria v. grangiákat, perjelségeket, prépostságokat s remeteségeket.« (Uo. 133—134. 1.) 27 Uo. 526. 1.