Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Balázs Tibor: A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez, 1945. január-október / 235–271. o.

270 Balázs Tibor 124—126. Újpest mv. NB-a Vácszentlászló nk. NB-a 127. Üri nk. Vasad Üjhartyán 17 ?) Verség j Üllő 5J 75 Vámosmikola Üröm JJ }> 131. Vécsés 128—129. Vác mv. 132. Visegrád nk. 130. Vácbottyán kk. ?J 133. Veresegyház JJ t Vácegres 9f 99 134. Zebegény kk. t Váchartyán 5Í JJ Zsámbék nk. Vácrátót !) j Mennyiben befolyásolják az elmondott tények a Nemzeti Bizottságokról eddig kialakult közfelfogást? Minek tekintsük ezek után a Nemzeti Bizottságokat, politikai testületnek, vagy közigazgatási szervnek? A kérdést ne vessük fel ennyire vagylagosan. A történelmi folyamat ennél sokrétűbb volt. A Nemzeti Bizottságok forradalmi népi szervek voltak. Helyzetüket és funkciójukat alapvetően a magyar népi demokratikus forradalom sajátossága határozta meg: az a tény, hogy a munkásosztály kezdettől részes volt a hatalomban. Ebből következett, hogy a Nemzeti Bizottság, mint népi szerv nem állott a központi kormányzattal szemben, hanem segítette a kormány munkáját az objektív történelmi folyamat kibontakozásában. Az államhatalomnak és a Nemzeti Bizottságnak ezt az egymásrautaltságát állapította meg Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja első titkára, a Párt III. kongresszusán, a Központi Vezetőség beszámolójában: »-...Az a hatalom, amely a nemzeti összeomlásból kiemelkedve, mint a magyar államiság újjászületése valósult meg, nemcsak a nép együttérzésére, hanem széles népi szervezetekre és mozgalomra, gyakorlatilag az egész népet egybefogó Nemzeti Bizottságok hálózatára támaszkodott.«

180 A munkásosztály vezette népi demokratikus forradalom kezdettől fogva olyan sajátos új feladatokat tűzött ki, amelyeknek végrehajtása jórészt a régi horthysta közigazgatás magukat átmentett elemeinek nyílt vagy burkolt ellenállásába ütközött. Ezeknek az új feladatoknak a végrehajtásánál támaszkodni kellett a legfontosabb, legátfogóbb népi szervre, a Nemzeti Bizottságokra és azok közvetlen, aktív irányító, végrehajtó és ellenőrző munkájára. A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok tevékenységében az egész időszakon át összefonódtak a politikai, társadalmi, az államhatalmi és kisebb részben az államigazgatási feladatok. A közigazgatási szervek hálózatának kiépüléséig, kb. 1945. február—márciusáig, a Nemzeti Bizottságok fenti funkciókat nagyobbrészt egyedül látták el. Az ezután következő időszakban az államhatalmi és államigazgatási feladatok végzése megoszlott a közigazgatási szervek és a Nemzeti Bizottságok között oly módon, hogy a feladatok végzésének nagyobb részét már a közigazgatási szervek végezték. Azonban a magyar népi demokratikus forradalom sajátosságából, valamint általában a forradalmi helyzet élesedő osztályharcából következett, hogy a Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok tevékenysége és jelentősége 1945 folyamán az önkormányzatok újjászervezése után sem csökkent le oly mértékben, hogy indokolt volna éles határ húzása az év első és második fele között. 180 A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének beszámolója és a Magyar Dolgozók Pártja feladatai. Rákosi Mátyás elvtárs előadói beszéde. I. A népi demokrácia tíz esztendeje. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának jegyzőkönyve, Budapest, 1954. 26. 1. (Az én kiemelésem. B. T.)