Levéltári Közlemények, 26. (1955)
Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Balázs Tibor: A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez, 1945. január-október / 235–271. o.
A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez 267 kozó viták lefolytatásának módját az ügyrendi szabályzat ugyancsak — elég szigorú módon — szabályozta. 173 Ez sem került megvalósításra. Az ügyrendi szabályzatból itt csak azt említjük meg, amit az eddigiekben még nem érintettünk és ami a gyakorlatba is átment. A Nemzeti Bizottságok belső ügyintézését ugyanúgy nem szabályozták egységesen, mint ahogy hatáskörüket sem. A Nemzeti Bizottságok sajátos hatalmi helyzetéből következett, hogy határozataiknak elvi és gyakorlati jelentősége volt, ezért azokat — kevés kivételtől eltekintve — kezdettől írásban rögzítették. A határozatokat üléseken hozták. Üléseket általában rendszeres időközökben tartottak. Községekben és városokban általában gyakrabban, (hetenként, néha sűrűbben is, esetleg ritkábban), megyénél általában havonta. Itt a plenáris ülés helyett — mint tudjuk — a Hatos Tanács volt az operatív szerv. Üléseit hetenként tartotta, néha sűrűbben, szükség szerint. A rendszeres üléseken kívül az elnök az egyes pártok kívánságára rendkívüli ülést is egybe kellett, hogy hívjon. Az ülések helye az esetek túlnyomó részében a község-, város-, ill. megyeháza volt. Rendszerint községekben és városnál a tanácsteremben, megyénél a kisgyűlési teremben tartották az üléseket. Megyénél a Hatos Tanács a Nemzeti Bizottság hivatali helyiségében ülésezett. Az ülések elvben zártak voltak. Szükséghez képest szakértőket is bevontak a tárgyalásba. A helyi közigazgatás vezetője általában jelen volt, sok helyütt mint a Nemzeti Bizottság tagja, de szavazati jog nélkül. Az ülésekről — főleg az ott hozott határozatok miatt — rendszeresen jegyzőkönyvet vettek fel. >>A jegyzőkönyv röviden jelölje meg a tárgyat, a kérdés anyagát, annak tárgyalását és szabatosan tartalmazza a hozott határozatot.« 174 A jegyzőkönyvet általában — községi szinten — a község jegyzője vezette, városi és megyei szinten más. Az ügyrendi szabályzat szerint a jegyző nem kell, hogy a Nemzeti Bizottság tagja legyen. A jegyzőkönyv hitelesítésére az elnök ülésenként más és más 2—2 főt kért fel. A jegyzőkönyvet általában a következő ülésen felolvasták. A Nemzeti Bizottság ülésein a viták a legdemokratikusabb módon folytak. A szavazás általában nyilvános volt, de elég gyakran titkosan is szavaztak az egyes kérdésekről. Ha szótöbbséggel döntés nem tudott kialakulni, akkor az elnök szavazata döntött. A jegyzőkönyvi iratok mellett ügyviteli iratokat is találunk. Ezeket az elnök, vagy a titkár írta alá. A Nemzeti Bizottságok által intézett ügyek mennyiségére fényt vet, hogy a községi szinten két szélső esetet véve 25, ill. 366, Cegléd városában 495 és a megyénél 1794 iktatott ügydarabot találunk 1945. 175 évben. Az iratok irattári rendszere egységes volt. Egyszerű futószámos rendszert használtak, elő és utóirat csatolással. A jegyzőkönyveket nem kezelték egyöntetűen. Helyenként rendesen iktatták az ügyviteli iratokkal együtt. 176 Másutt — s ez volt a többség — külön sorszámozták őket. 177 Volt olyan eset is, ahol a jegyzőkönyveket csak dátum szerint tartották nyilván. 17 * Azonban bármilyen is volt a nyilvántartás módja, a jegyzőkönyveket külön tárolták. Általában rendben kezelték az iratokat. 173 6. §. 174 8. §. 175 Dömsöd kg. NB (1945. Vl.-tól), Bia kg. NB. (1945. IV.-től), Cegléd v. NB és PNB. 176 Cegléd v. NB. 177 Érd, Kisoroszi és Pilis kg. NB-ok stb. 178 Vác v. NB , Tápiógyörgye kg. NB stb.
