Levéltári Közlemények, 26. (1955)
Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Balázs Tibor: A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez, 1945. január-október / 235–271. o.
264 Balázs Tibor kezdeményező feladata van... Minthogy a Nemzeti Bizottságban... a vármegyei törvényhatósági bizottság... tagjai, vagy legalább is vezetői helyet foglalnak, a Nemzeti Bizottság elhatározásainak a pártvezetőkön keresztül a vármegyei törvényhatósági bizottság és albizottságok működésére is igen fontos befolyása van.. .« 152 A Pest vármegyei Nemzeti Bizottság közigazgatási tevékenysége két formában nyilvánult meg. Egyrészt közvetlenül a Nemzeti Bizottság Hatos Tanácsában. A Hatos Tanács ülésein a legtöbb esetben részt vett Házi Árpád alispán és időnként Márkus Ferenc főispán, akik hivatalból voltak a Nemzeti Bizottság tagjai. 153 Jelenlétük még inkább aláhúzta a Nemzeti Bizottság közigazgatási szerepének jelentőségét. A megyei Nemzeti Bizottság jelentőségének megítélésénél is tekintetbe kell venni a normál közigazgatási apparátus cselekvőképességét. Házi Árpád alispán alábbi jellemzése alátámasztja a közigazgatás helyzetéről áltálában mondottakat: »... nagyon sok tisztviselő munkájával nincs megelégedve, mert részükről sem a kellő szorgalmat, sem a kellő megbízhatóságot nem tapasztalja. Legközelebbi eljárása az, hogy akik vagy nem dolgoznak, vagy a rájuk bízott feladatokat pontosan és kifogástalanul el nem végzik, azokat fel fogja függeszteni és ellenük fegyelmi eljárást indít. — Tudomásul szolgál.« 154 A Nemzeti Bizottság Hatos Tanácsa a közgyűlés, illetve kisgyűlés elé kerülő ügyeket általában előre megtárgyalta és a Hatos Tanácsban kialakult álláspont került a közgyűlés elé. A Hatos Tanács egyben gyakorlatilag a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban tömörült pártok pártközi szerve volt. 155 A Nemzeti Bizottságnak ebből a sajátos helyzetéből következett, hogy a megyei közigazgatás fontos elvi és politikai kérdéseit a legmagasabb szinten a megyei Nemzeti Bizottság, illetve a Hatos Tanács ülésén tárgyalták meg. Itt kerültek tárgyalásra a megyei közigazgatási apparátus vezető kulcspozíciói elosztásának személyi és politikai vonatkozásai, itt döntöttek a vezető tiszti kinevezések fölött. Határozathozatal után már rendszerint csak az adminisztratív munka maradt hátra. Az ügyvezető alelnök átírt a főispánhoz, kérte, hogy a javasolt személyeket »nevezze ki-«. 136 Ez a plénum is kitűnően megmutatta a pártok együttműködését s egyben a pártok harcát is a koalíción belül. A Nemzeti Bizottság közigazgatási tevékenysége más részről közvetve érvényesült a megyei közigazgatás hálózatában. A Nemzeti Bizottság tagjainak legnagyobb része egyben a rendes megyei közigazgatási szervezet (közgyűlés, közigazgatási bizottság és központi választmány) tagja is volt. A Pest vármegyei Nemzeti Bizottság ügyrendi szabályzata elő is írja, hogy a törvényhatósági bizottságban a Nemzeti Bizottság »helyet kell, hogy nyerjen«. 157 Ezen túlmenően a Hatos Tanács tagjai voltak ezekben a szervekben a pártok vezérszónokai. Az ő állásfoglalásuk az esetek nagy részében érdemben eldöntő jellegű volt. 158 152 PNB Hatos Tanács 1954. máj. 26.-Í jkv. 153 PNB 0gy re ndi szabályzat 22/1945. 154 p NB Hatos Tanács 1954. jún. 2. jkv. 135 Ez fejeződött ki abban is, hogy mikor az egyes bizottságokba a jogszabályok szerint a pártoknak egy-egy főt kellett delegálni, akkor az alispán nem közvetlenül a pártokat, hanem a Nemzeti Bizottságot kereste meg. (PNB Hatos Tanács 1945. jún. 30. és júl. 21.-jkv-ek.). is« PNB 1469/1945. júl. 23., 1609/1945. szept. 3.; 1610/1945. szept. 3.; 1701/1945. okt. 9. stb. IST PNB 22/1945. 158 PN B Hatos Tanács 1945. máj. 26.; Gorzó Nándor a PNB ügyvezető alelnöke szóbeli tájékoztatása; PNB 1321/1954. júl. 2.
