Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Balázs Tibor: A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez, 1945. január-október / 235–271. o.

262 Balázs Tibor 5. A képviselőtestületek a maguk — burzsoákorból öröklött — szervezetével és nagy létszámával nem voltak alkalmasak a közigazgatás elvi és gyakorlati kérdéseinek megoldására. A nagy plénum »nehézkes volt«, ritkán is tudott összeülni. 6. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Pártjai között állandó szoros kapcsolat a legfelső szinten kívül másutt nem volt. Kézenfekvő volt, hogy a pártközi kérdések megtárgyalására a Nemzeti Bizottságokat használták fel. A forradalmi helyzet sajátossága volt, hogy ez a szükségesség nemcsak a szorosan vett politikai, hanem a legkülönbözőbb közigazgatási kérdéseknél is fennállt. 7. így alakult ki az a helyzet, hogy Pest vármegyében általában a képviselőtestületek újjáalakítása után sem szűnt meg a községi Nemzeti Bizottságok közigazgatási tevékenysége, sőt sok esetben a legfontosabb közigazgatási kérdések ott nyertek érdemben elintézést. 8. Végül, — de nem utolsó sorban — az agrárforradalom

1

*

1 révén 1945-ben a parasztságban olyan forradalmi energiák szabadultak fel, melyek révén a legszélesebben feltárult az ellentmondás a régi ellenforradalmi eredetű közigazgatás és az új helyzet új feladatai között. A városi Nemzeti Bizottságok működése annyiban hasonló a községi Nemzeti Bizottságok működéséhez, hogy itt sem tapasztalhatunk lényeges különbséget 1945 első és második fele között. Maradjunk a már eddig is vizsgált Vác és Cegléd eseténél. Az a különbség, ami már a megindulásnál is jellemezte a két város Nemzeti Bizottságainak munkáját, megtalálható ebben az időszakban is.

142 Vácott a Nemzeti Bizottság továbbra is megtárgyalta a város minden lényegesebb ügyes bajos dolgát. Politikai, közellátási, gazdasági, rendészeti, közigazgatási ügyeket, csakúgy, mint egyéni sérelmeket.

143 A Nemzeti Bizottság egyetlen ismert esetben sem hárította el magától az elé kerülő ügy elintézését »illetéktelenségére* hivatkozva. Sőt, oly esetben, mikor rendelet mondja ki az önkormányzat illetéktelenségét,

144 a Nemzeti Bizottság akkor is kezdeményezőén lépett fel és ehhez megkereste a megfelelő törvényes utat. A váci Nemzeti Bizottság ülésein a különböző szakbizottságok jelentéseket tettek a termelés egyes területeiről. Az üléseken a polgármester általában kész javaslattal állt elő s ehhez kérte a Nemzeti Bizottság »-hozzájárulását«, vagy »jelentette* a fennálló helyzetet és a Nemzeti Bizottság javaslatát, határozatát »kérte« további intézkedéseihez.

145 141 Vö. Nemes Dezső i. m. 229. lap. 142 Vácott és Cegléden is azonnal megismerték az 1930/1945 ME sz. rendeletet, (Vö. 67. jegyzet.) Ezért városi szinten május elsejét tekinthetjük a szakaszváltozás határának. 143 Pl. Indokolatlanul kidobtak Vácott jó szenet. A Nemzeti Bizottság elrendelte az ügy kivizsgálását. (Vác v. NB 1945. máj. 21. jkv.) A termelés érdekében — hosszú harc után — jóváhagyta a NB, hogy a MKP lefoglalt egyes gazdátlan üzemeket. (Vác v. NB 1945. máj. 3. és 21. jkv.) A NB 1945. júliustól kezdve majd minden ülésen foglalkozott a város tűzifa ellátásával, és ennek biztosítása érdekében a fakitermelést is saját kezébe vette. (Vác v. NB 1945. máj. 21. jkv.) Közvetlenül foglalkozott a közellátás egyéb kérdéseivel is. Pl. lisztkiutalások, lisztpanamák megakadályozása, tejbeszolgáltatás, szállítási engedélyek ellenőrzése stb. 144 Lásd 115. sz. jegyzet. 145 vác v. NB 1945. jún. 12. jkv.