Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Balázs Tibor: A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez, 1945. január-október / 235–271. o.

A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez 257 akár folyamatos közigazgatási feladat elvégzésére.

124 Említettük már az igazoló bizottságoknál, hogy ilyen esetekben a rendeletet a legtöbb helyen úgy értelmezték, hogy a feladattal a Nemzeti Bizottságokat bízták meg. Ez történt pl. az 1945 őszi törvényhatósági és országgyűlési választások esetében is. Van azonban ennek a kérdésnek még egy vonatkozása, és ez éppen a Nemzeti Bizottságok teljesebb és történetibb megítélése szempontjából lényeges. 1945 folyamán, a népi demokratikus forradalom kibontakozásával szükségképpen mélyült az ellentmondás az új forradalmi feladatok és a régi jórészt ellenforradalmi eredetű közigazgatási apparátus cselekvő képessége között.

125 Idéztük a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének beszámolójából, hogy az újjáépítés egyik döntő feltétele a demokratikus közigazgatás megteremtése volt. Nyílt kérdés, hogy a rendelkezésre álló államapparátus 1945 második felében mennyire volt képes és hajlandó a növekvő új féladatok ellátására. A tények azt bizonyítják, hogy a közigazgatási apparátus 1945 nyarán válságba jutott. Ez a helyzet tette szükségessé a népellenesség fogalmának a közhivatalnokok munkájára való kiterjesztését.

120 Fegyelmi szankció önmagában a kérdést nem oldhatta meg. Az adott viszonyok között az is biztosíték volt, ha a népi demokratikus forradalom egyes konkrét feladatainak megfelelő végrehajtására a közigazgatási hálózat mellett bekapcsolják a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjait és a szakszervezetek küldöttjét is. A reakció következetesen támadta a Nemzeti Bizottságokat, mint a legfontosabb, legátfogóbb népi szervet, főként azért, hogy a kormány programjának a végrehajtása kizárólag a normál közigazgatási apparátus feladatköre maradjon és abba a Nemzeti Bizottságok ne szólhassanak bele. A harc e téren a körül folyt, át lehet-e törni a közigazgatási apparátus hivatali szabotázsát, vagy sem. A fennálló rendelkezés következtében

17 a Nemzeti Bizottságok legfeljebb forradalmi öntevékenységgel folyhattak bele a közigazgatás gyakorlati vitelébe. Láttuk, hogy Pest vármegyében 1945 első felében a Nemzeti Bizottságok igen gyakran éltek is ezzel a forradalmi módszerrel. 1945 második felében a reakció fokozott támadásai és a közigazgatási apparátus nagyarányú szabotázsa miatt fontos volt tovább szélesíteni a haladó erők bázisát a közigazgatási apparátuson belül és ezzel ellensúlyozni, majd mind kisebb térre szorítani a iközhivatali szábotázst. Ezzel magyarázható, hogy 1945. év második felében miért lép be jogalkotásunkba a normál közigazgatási hálózat mellett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok és szakszervezetek 1—1 hül124 6300/1945. ME 1945. aug. 12. MK 101. sz.; 11.150/1945. ME 1945. nov. 27. MK 186; 4470/1945. ME MK 72. sz.; 7460/1945. MR 116. sz. stb. Vö. 25.400/1945. NM MK 106. sz.; 1244/1945. KMB stb. 123 »Nem a Nemzeti Bizottságokon múlt, hogy az igazolási eljárás zátonyra futott. Nagy átlagban 2—5% lett a »nem igazolt*. A bürokrácia régi tagjai az államapparátusban zavartalanul folytatták munkájukat.« (Beér János: A magyar bürokrácia és a reakció. Társadalmi Szemle 1946. 91. 1. Id. Csizmadia i. m. 242. 1.) 126 A közhivatalnokok munkafegyelmének fokozottabb biztosítása tárgyában kiadott rendelet kimondotta, hogy »... népellenes bűntettben bűnös az a közhivatalnok, aki hivatali kötelességét szándékosan súlyosan megsérti, különösen felettes hatóságának törvényszerű szolgálati utasítását nem teljesíti, vagy rosszhiszeműen nem a kellő időben vagy nem a megszabott módon teljesíti, ha ezáltal a demokratikus kormányzat rendelkezéseinek zavartalan végrehajtását súlyosan veszélyezteti, vagy az ország népi és demokratikus szellemben való újjászervezését lényegesen akadályozza.« (6750/1945. ME 1945. aug. 19. MK 106. sz. (Az én kiemelésem. B. T.) 12T L. a 67. sz. jegyzetet. d7 Levéltári Közlemények