Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Balázs Tibor: A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez, 1945. január-október / 235–271. o.

248 Balázs Tibor mód nyílott arra, hogy a Nemzeti Bizottságok a közigazgatás helyi politikai irányításának és ellenőrzésének fontos szerepét vigyék tovább, hogy kizárólag politikai testületté válhassanak. Ezért tartják ezt a rendeletet igen fontos határkőnek a Nemzeti Bizottságok történetében. Ezért szükséges, hogy az anyag tárgyalásánál erre a határkőre jelentős figyelmet fordítsunk. A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok anyagát ennek megfelelően két szakaszban kívánjuk bemutatni. Az első szakasz felöleli a felszabadulástól fenti rendelet tudomásulvételéig eltelt időszakot, kb. június l-ig.

70 A második időszak júniustól a novemberi nemzetgyűlési választásokig terjedő időszakot öleli fel. Ha összegezni kívánjuk a Nemzeti Bizottságok hatáskörét körülíró jogszabályokat az első időszakban, tehát a Nemzeti Bizottságok megalakulásától 1945 júniusáig, akkor különbséget kell tennünk azok között a feladatok között, amelyeket a Nemzeti Bizottságokra, mint testületre bíztak és azok között a feladatok között, melyeket különleges bizottságokra bíztak. Ezekbe a bizottságokba a Nemzeti Bizottságoknak is be kellett küldeniök képviselőiket. Nyilvánvaló, hogy utóbbi esetnél nem a Nemzeti Bizottságokra hárult magának a különleges bizottságnak a munkája, vagy akár annak irányítása. Az első csoportba a következő feladatok tartoztak: o) közigazgatás megszervezése és irányítása b) a polgárőrség megszervezése

71 ; c) politikai igazolások

72 d) Termelési Bizottságok ellenőrzése e) Földigénylő Bizottságok szervezése. A második csoportba a következő feladatkörök tartoztak: . a) Munkabérmegállapítások. b) Bérviszály ügyek. c) Gondozási (szociálpolitikai) kédések. d) Személyi javaslatok a rendőrség állományába. A fentiekben tárgyalt jogszabályok részben a közigazgatás közvetítésével (alispán, főszolgabíró) részben, március hó második felétől kezdve, a Pest vármegyei Nemzeti Bizottság útján kerültek el a helyi Nemzeti Bizottságokhoz. Az adott helyzet sajátosságából következett, hogy az alispáni hivatal és a járások főszolgabírái — ápr. 26-tól főjegyzői — fentieken túlmenő feladatokkal is megkeresték a helyi Nemzeti Bizottságokat. 70 Még ebben az időszakban is tekintetbe kell venni a közlekedési nehézségeketket 71 Ezt a feladatot ide kell sorolni, mert éppen abban a korai időszakban, mikor polgárőrségekre valóban szükség volt, a társként, másodsorban megnevezett önkormányzatok még nem működtek. 72 Ezt a feladatot a Nemzeti Bizottságok különösen vidéken a rendelet alapján saját feladatuknak érezték, miután összetételük megegyezett a rendelet előírásával. Így sok helyütt a Nemzeti Bizottság részben »átalakult* Igazoló Bizottsággá, részben egyes tagjaiból és behívott személyekből megalakította az Igazoló Bizottságot. Egészben véve ő szervezte és irányította ebben az időszakban a legtöbb igazoló bizottság munkáját. (15/1945. ME 1945. jan. 4. MK 1. sz.)