Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Balázs Tibor: A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez, 1945. január-október / 235–271. o.

240 Balázs Tibor Megalakulásukat általában megelőzte a községi Nemzeti Bizottságok létrejötte. A járási szervek éppen a községi Nemzeti Bizottságok 1—2 főnyi küldötteiből alakultak.'

23 A járási Nemzeti Bizottságok megalakulásukkor irányelveket adtak a községi és járási közigazgatás életrehívására, különösen a régi közigazgatási apparátus személyi elbírálására. Ideiglenes jelleggel itt nevezték ki a járási főszolgabírói hivatal vezető tisztviselőit, mint pl. a főszolgabírót, a gazdasági felügyelőt, a tisztiorvost stb. Megalakították a járási termelési bizottságot. Felhatalmazást adtak a rendőrség kinevezésére is. Elhatározták, hogy üléseiket általában havonta, ül., félhavonta tartják. A kezdeti idők lendületét azonban nem követte olyan szívós és állandó tevékenység, mint amit a többi Nemzeti Bizottságoknál tapasztalhatunk. Erre a tényre még visszatérünk. 4. A Pest vármegyei Nemzeti Bizottság megalakulásának körülményeiről, különösen az előkészítésről iratanyag nem maradt fenn a Nemzeti Bizottság levéltárában. A megyei Nemzeti Bizottság aránylag későn, jóval a községi és városi Nemzeti Bizottságok megalakulása után szerveződött meg. Szóbeli tájékoztatás alapján tudjuk, hogy a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban tömörült pártok megnevezték megyei szervezőjüket és ők alakították meg a Nemzeti Bizottságot. Azonnal létrehozták az ún. Hatos Tanácsot, amelybe az öt párt és a szakszervezet 1—1 tagot delegált. Ez a Hatos Tanács volt a Megyei Nemzeti Bizottság operatív szerve.

24 II. A NEMZETI BIZOTTSÁGOK SZERVEZETE. A községi, városi járási és megyei Nemzeti Bizottságok megalakulásával létrejött a Nemzeti Bizottságok szervezete. A továbbiakban azt kívánjuk megvizsgálni, hogy milyen volt ennek a szervezetnek az összetétele, a belső felépítése, a felé és alárendeltségi viszony és végül mi volt a Nemzeti Bizottságok helyzete a hivatalszervezetben? 1. Láttuk az előző fejezetben, hogy a Nemzeti Bizottságokban a társadalom minden dolgozó rétege képviselve volt. (Mint utóbb látni fogjuk, nemcsak a dolgozó rétegek.) A Nemzeti Bizottságok összetétele megfelelt a Magyar Kommunista Párt szövetségi politikájának. Az összetételre vonatkozólag a Pest vármegyei Nemzeti Bizottság 1945. március 26-án kiadott körrendelete

25 adott útmutatást. Eszerint az öt demokratikus párt és szakszervezetek egyenlő arányban vesznek részt a Nemzeti Bizottságokban. Ez megfelelt a kibontakozó általános gyakorlatnak, A továbbiakban fenti körlevél a következőket írta elő. »Ahol helyileg az 5-ből csak egyes pártok alakultak még máig meg, ott a megalakult pártok és a Szabad Szakszervezeteken kívül a társadalom más, demokratikus rétegei is a társadalmi és érdekképviseleti szervezeteken keresztül (mindig a hatos részt véve alapul) arányos képviseletet nyerhetnek.«

26 A körrendeletnek erre az utolsó passzusára Űj szász község Nemzeti Bizottsága igen jellemző módon válaszolt. Nem tartják indokoltnak, hogy a koalíció párt23 Monoron pld. még 1945. január 6-án megalakult a járási Nemzeti Bizottság a községek »Nemzeti Függetlenségi Front Bizottságaidnak küldötteiből, Intézkedett a közellátás megszervezéséről, a vetőmag szükséglet biztosításáról, ^égül segítséget nyújtott a tavaszi munka megindításához. (Monori járási NB 1945. jan. 6. jkv. PNB 1/1945). 24 Gorzó Nándor a Pest vármegyei NB egykori ügyvezető társelnöke szóbeli közlése. A PNB 1945. március 19-én alakult meg. 25 PNB 1/1945. t. ü. sz. 26 Uo.