Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Balázs Tibor: A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez, 1945. január-október / 235–271. o.

A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez 237 LA NEMZETI BIZOTTSÁGOK MEGALAKULÁSA. A felszabadító szovjet csapatok 1944. november hó elején lépték át Pest-PilisSoit-Kiskun vármegye határát.

6 A felszabadulás pillanatában a megyében általában hasonló volt a helyzet, üíint az ország többi részében. A karhatalmi szervek megsemmisültek, maradványaik szétszóródtak. A közigazgatást vezető embereinek túlnyomó része elmenekült. Általános bizonytalanság és félelem uralkodott. Számosan voltak még, akik a fasiszták felülkerekedésében és visszatérésében bíztak. A közigazgatás nem működött. Az állam a szétesés állapotában volt. Ilyen helyzetben került sor a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szerveinek, a Nemzeti Bizottságoknak a megalakítására. 1. Az iratokból kitűnőleg a községi Nemzeti Bizottságok a megye területén időrendben két szakaszban jöttek létre. Az első szakaszba sorolhatjuk a Nemzeti Bizottságok viszonylag korai megszervezését, kb. a január és február hónapokat. Ebben az időszakban a Magyar Kommunista Párt már idézett programja, a kialakuló kommunista pártszervezetek útmutatásai és végül az Ideiglenes Nemzeti Kormány nyilatkozata voltak iránymutatóak. A községekben hozzáfogtak az új népi, hatalmi szerv megalakításához. Ahol még nem alakult ki a pártélet — és ekkor éz jellemezte a községek többségét — ott vagy népgyűlésen választották meg a Nemzeti Bizottság tagjait,

7 vagy más módon folyt az előkészítés.

8 Ahol már a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front keretében pártok szerve^ ződtek, ott pártközi gyűlést hívtak egybe és ott állapodtak meg a Nemzeti Bizottság összetételében. Az esetek többségében a Magyar ..Kommunista Párt helyiségében és a Párt előkészítésével alakult meg a helyi Nemzeti Bizottság. Az alakuló gyűléseken résztvettek a pártok képviselői és a legkülönbözőbb érdekképviseletek megbízottai.

9 A Nemzeti Bizottságok létrehozásában és összetételében a Magyar Kommunista Pártnak széles nemzeti összefogás megteremtésére irányuló következetes politikája fejeződött ki. 6 Pest vármegye déli részéből 1950-ben szervezték meg részben Bács-Kiskun megyét. A vonatkozó iratanyag is a Kecskeméti Állami Levéltárba került. A peremvárosok iratanyagát — bár az bekerült a Budapesti 2. sz. Állami Levéltárba — szintén nem használtuk fel, mert az a terület fejlett iparánál és fejlett munkásosztályánál fogva nem volna tipikus egész Pest megyére. 7 Örkény községben (a továbbiakban kg.) pld. a népgyűlés után a Magyar Kommunista Párt helyiségében alakult meg a helyi Nemzeti Bizottság a Kisgazdapárt, a Szociáldemokratapárt és a Magyar Kommunista 4—4 főnyi küldötteiből. Örkény kg. NB 1945. jan. 21. jkv. 8 pld. Kocsér községben az előkészítő bizottság tagjai a következők voltak: két pap, a főjegyző, 1 földműves, 1 szabó, és 1 kereskedő. A helyi Nemzeti Bizottság öszszetétele így alakult: MKP és KGP 3—3 fő, egyházak és iskolák 2 fő. (Pest vármegyei Nemzeti Bizottság, a továbbiakban PNB, 1/1945) Másutt a pártokban még nem szerveződött rétegek, mint »-demokratikus réteg« vettek részt a Nemzeti Bizottságban. PNB uo. Rákoskeresztúr kg. NB 1945 jan. 8. jkv.) 9 Pl. Űj szász községben a megválasztott Nemzeti Bizottság összetétele a következő volt: MKP 2 fő, Nemzeti Parasztpárt 2 fő, Vasúti Munkások Szabad Szakszervezete-, Iparosok, Kereskedők és Szellemi Munkások Szabad Szakszervezete és Földmunkások Szabad Szakszervezete 1—1 fő. (Űjszász kg. NB alakuló jkv., PNB 1/1945. Vö. Kakucs kg. NB 36/1945. febr. 27. jkv.; Soltvadkert kg. NB 1945. febr. 28. jkv. stb.)