Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Balázs Tibor: A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez, 1945. január-október / 235–271. o.

A PEST VÁRMEGYEI NEMZETI BIZOTTSÁGOK TÖRTÉNETÉHEZ (1945. JANUÁR—

OKTOBER) A második világháború győzelmes befejezése és a fasizmus megsemmisítése világszerte s így hazánkban is új történelmi korszakot nyitott meg. A Szovjetunió hős hadseregei áldozatot nem kímélő harcokban kiverték a német fasiszta erőket, felszabadították hazánkat. A felszabadító harcok során megsemmisítették a magyar fasiszta államot. A felszabadult területeken megindult az élet. A magyar munkásosztály hős pártja, a Magyar Kommunista Párt, évtizedes harcokban készült fel a forradalmi átalakulás e történelmi fordulatára. A kommunisták vezették a széles nemzeti öszszefogás táborát. Ez a tábor a harmincas évek második felétől kezdve fokozatosan bontakozott ki, annak vezetője, a Magyar Kommunista Párt, a háború alatt a függetlenségi harc vezető erejévé vált. A Nemzeti Függetlenségi Front keretében kifejtett ellenállás a legkülönbözőbb formákat öltötte fel a termények elrejtésétől a katonai szolgálat megtagadásán, szabotázsokon át egészen a fegyveres ellenállásig. Igaz, hogy a fegyveres ellenállás vállalásáig össznépi viszonylatban aránylag kevesen, főleg kommunisták jutottak el. Mégis az ellenállás különböző formái mentették meg a magyar nép becsületét, kovácsolták össze népünk legjobbjait a fasizmus gyűlöletében, a független, demokratikus, népi Magyarország létrehozásában. Mikor a fasiszta állam összeroppant, a Magyar Kommunista Párt által kidolgozott program volt az egyetlen olyan program, amely választ adott a legégetőbb kérdésekre és egyben megadta a népi demokratikus átalakulás programját. Ez »Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programja« volt. Ezért váltott ki olyan széles tömeghatást, ezért fogadták el a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja alapjául,

1 és ezért harcoltak érte a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szervei olyan kitartó szívóssággal. A program VI. pontja szervezeti útmutatást is nyújtott. Megmutatta, milyen módon lehet legjobban megvalósítani a demokratikus újjáépítés és felemelkedés programját. »A német elnyomók és magyar cinkosaik elleni harcban, a fasiszta és feudális reakció szétzúzására és a demokratikus átalakulás biztosítására községenként és városonként a demokratikus pártok megbízottaiból és kipróbált Hitler-ellenes hazafiakból Nemzeti Bizottságokat kell teremteni. A nemzeti bizottságok a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szervei, melyek egyesítik a demokratikus, hazafias erőket és vezetik a harcot a demokratikus, népi Magyarországért.-«

2 1 A szegedi és debreceni Nemzeti Bizottság elfogadta a javaslatot és az Ideiglenes Nemzeti Kormány kormánynyilatkozatban tette magáévá a programot. Nemes Dezső: Magyarország felszabadulása, Budapest, 1955. 154, 155, 161. 1. 2 Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programja. Az MKP javaslata 1944. nov. 30. Felszabadulás 1944. szept. 26—1945. ápr. 4., Bpest 1955. 175. 1. (A továbbiakban Dokumentumkötet.) (Az én kiemelésem B. T.).