Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Karsai Elek: Kormánybiztosok hatásköre és tevékenysége az ellenforradalmi rendszer első hónapjaiban / 206–234. o.

220 Karsai Elek A nyugat-magyarországi kerületi kormánybiztosság a szombathelyi megyeházán működött.

68 Az elnöki és általános osztály mellett külön osztályt szerveztek a közélelmezés, valamint a sajtóügyek ellátására. A közélelmezési osztály rövid ideig működött, tevékenységének nem volt jelentősége. A speciális nyugat-magyarországi helyzet miatt — a békeszerződésben Ausztriának ítélt terület lakossága közt kifejtendő propaganda, hírszolgálat — hozták létre a nyugat-magyarországi kerületi kormánybiztosság sajtóosztályát, amely működését 1920 január elsején kezdte meg. A sajtóosztály státusába tartozott a vezető, a helyettes vezető, egy előadó, két állandó tudósító, — az egyik Grazból küldte tudósításait —, egy napidíjas és egy küldönc. Ezenkívül foglalkoztatott a sajtóosztály 15—20 alkalmi tudósítót, akik SopronbóL Magyaróvárról, Zalaegerszegről, Nagykanizsáról és Vas vármegye 10—15 nagyobb községéből látták el híranyaggal a kormánybiztosságot.

60 A sajtóosztály vezetője Csizmadia László megyei levél tárvezető volt, a sajtóosztály a levéltár helyiségeiben dolgozott. A kerületi kormánybiztosság széleskörű munkáját szemléltetően mutatja az elnöki és általános iratok meglehetősen nagy száma. 1919. aug. 12-től 1919. dec. 31-ig 340 elnöki és 2113 általános iratot iktattak. 1920-ban már csökkent a kormánybiztosság tevékenysége: ebben az évben 285 elnöki és 1568 általános iratot vezettek be az iktatókönyvekbe. Az iratok iktatás után a kormánybiztoshoz vagy helyetteséhez kerültek, aki — rendszerint még az iktatás napján elintézte. Az elnöki és általános iratokat beérkezésük után iktatói bélyegzővel látták el. Ennek formája: felül: »Nyugat-Magyarország kormánybiztosa.« Alatta: »Érkezett 19 . . . évi hó . . . n. . . . K: szám:« Végül a bélyegző alján: »Előirat Melléklet:« Az elintézést vagy rávezették az ügyirat hátlapjára vagy hosszabb válasz, utasítás esetében külön előadóívet használtak. Az előadóíven felül feltüntették a hivatal címét — »Szombathelyi kerületi kormánybiztosság«, vagy »Nyugat-Magyarország kormánybiztosa«, (mindkét fajta előadóívet használták) a kormánybiztosi iktatószámot, majd alatta a lap teljes szélességében következett az elintézés. Az ikíatókönyv egyúttal irattári sorkönyv is volt. Amennyiben az iratot már később beérkezett irathoz csatolták, az utóirat számát az iktatókönyv egyik rovatában feltüntették. . Miután az iratot előirataival együtt az irattárban elhelyezték — az előrehaladó alap számos rendszert használták —, az irattáros az irat aljára, rendszerint kék ceruzával rávezette az alapszámot és az iktatókönyvben a határidő megjelölést áthúzta. Sok esetben az iratokon — az irattárba való elhelyezés előtt — megjelölték a selejtezési határidőt is. (»Kiselejt. határidő: 10 év.«) Szerencsére az iratok selejtezésére nem került sor. A szigorúan bizalmas, titkos ügydarabokat bevezették az elnöki iktatókönyvbe, de az »elintézés«, valamint a »jegyzet« rovatot, ahol az irat alapszáma szerepelt, nem töltötték ki. Á többi kerületi és törvényhatósági kormánybiztosság működéséről csak hézagos adataink vannak. A további kutatások feladata ezek tevékenységének vizsgálata, amennyiben iratanyaguk előkerül. A következőkben ezekhez a kutatásokhoz szeretnénk néhány adattal segítséget nyújtani. fiS A három dunántúli kerületi kormánybiztosság közül csak a nyugat-magyarországi kerületi kormánybiztosság apparátusának működését ismerjük (egyelőre ugyanis csak ennek az iratait találtuk meg; sajnos, itt is csak vázlatos képet tudunk nyújtani, mivel a kormánybiztosság számvevőségi anyaga jelenleg még rendezetlen állapotban van.) 69 SzÁL Ny. M. kmb. A Sajtóosztály személyzeti illetménykimutatása. — Iktatatlan.