Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Bakács István: A családi levéltárak rendezése / 5–26. o.

22 Bakács István már különbséget kell tennünk az olyan nyomtatványok között, amelyeket meghatározott személyre, tárgyra, vagy eseményre vonatkozó tartalma miatt tettek el, s azok között, amelyek valamely családtag tevékenysége során keletkeztek (pl. újságcikk, hivatali működése során kiadott hirdetmény stb.). Azokat a nyomtatványokat, amelyek nem állanak kapcsolatban a család tagjaival, birtokaival, amelyek valamely politikai eseményre vpnatkozó közleményt tartalmaznak csupán, legcélszerűbb valamely közkönyvtárnak átadni,

51 s hasonlóképpen múzeumnak kell átadni a levéltári megőrzésbe nem tartozó tárgyakat is. Már nehezebb probléma a levélanyag és a szátnadásmellékletek selejtezése. A leveleknek, noha önmagukban igen sokszor semmitmondók, összességükben mégis van forrásértékük. Egy segélykérő levél még nem forrásanyag, de a segélykérő levelek nagy száma, a levélírók osztály helyzete, a levelekben leírt indokok és események láncolata már olyan tényezők, amelyek mégkívánják, hogy selejtezésüknél óvatosabbak legyünk. Bizonyos biztosítékok mellett ezt is elvégezhetjük, pl. a stereotíp levelek íróiról jegyzéket készíthetünk s az eredeti leveleket kiselejtezzük.

32 Az azonban kétségtelen, hogy a családi levéltárak anyagában csak egyedi darabokat s nem iratsorozatokat selejtezhetünk az adott darabok tartalmának gondos mérlegelése alapján. Más az eljárás a számadásmellékletek esetében. Nyilvánvaló, hogy a főkönyvek meglétében a mellékletek kiselejtezhetek — amennyiben a rajtuk feltüntetett minden lényeges adatot bevezették a főkönyvbe,

53 de erről is esetenkénti vizsgálattal kell meggyőződnünk. A nehézséget itt viszont az okozza, hogy ritkán maradtak fenn a főkönyvek és a mellékletek teljes sorozatai: legtöbbször mindkét sorozat hiányos lett, az egyik évből csak a főkönyv, a másikból a mellékletek maradtak meg, s így csak azoknak az éveknek számadásmellékletei volnának kiselejtezhetek, amelyek főkönyvei megmaradtak és a mellékletek adatait tartalmazzák. Meg kell jegyeznem, hogy a családi levéltárak anyagában végezhető selejtezés kérdésével s főként a gyakorlati megvalósítás munkájával eleddig nem foglalkoztunk s ennek a kérdésnek tisztázását körültekintő kísérleteknek kell még megelőzniök. 51 Bakács: A családi levéltárak védelme. Lt. Közi. 1942/45. évf. 48. 1. 52 A Parlamenti Múzeumnak az Országos Levéltár őrizetébe került anyagában nagyszámú díszpolgári oklevél volt. Ezeknek stereotip szövege nem forrásérték s ezért jegyzéket készítettünk róluk, amelybe felvettük az oklevél kibocsátóját, a kiadás időpontját, az adományozott nevét, majd az okleveleket kiselejteztük. 53 A mellékletek adatainak a főkönyvekbe történt bevezetését gondosan kell ellenőriznünk. A Habsburg-család magyaróvári levéltárában pl. fennmaradtak az első világháború idejéből a hadifogolyzsoldfizetési jegyzékek, mint számadásmellékletek, s fennmaradtak a főkönyvek is. Csakhogy azt, hogy hány és milyen nemzetiségű, milyen rendfokozatú hadifogoly milyen időre kapta az élelmet és pénzt, csak ezek a zsoldfizetési jegyzékek tartalmazzák, a főkönyvekbe csak globálisan vezették be a zsoldfizetést és az élelmezési adatokat.